Fellebbezési lehetőségek bővítették ki igazságszolgáltatási rendszerünket az Európai Unióba való belépésünket követően. Saját jog-rendszerünket is úgy alakítottuk ki az utolsó két törvénykönyvvel (a polgárival és a büntetővel, valamint azok eljárási szabályzataival), hogy ha ellentmondás lép fel köztük és az Unió vezérelvei között, utóbbi élvez elsőbbséget – magyarázta portálunknak Máthé Magda Olga székelyudvarhelyi ügyvéd.

Legtöbbször zökkenőmentes

Az európai uniós egyezmények olyan jogi dokumentumokra építkeznek, amelyek alapját szabályozások, irányelvek, javaslatok vagy vélemények képezik. Vannak egyezmények, amelyek kötelezők, mások pedig nem, ugyanakkor vannak olyanok, amelyek az összes tagországra vonatkoznak, és vannak, amelyek csak néhányra. A nemzetköziség a jogban jobbára nem okoz problémát, mégis megtörténik, hogy a tagállamok jogrendszerei olyan különbségekbe ütköznek, amelyek felenként sajátosak és vitatható az alkalmazásuk. Ilyenkor is akadnak támpontok, pontosan ezért fontos abban az országban fogadni ügyvédet, amelynek állampolgárai vagyunk – tanácsolta Molnár Zsigmond. A székelyudvarhelyi ügyvéd arról számolt be, hogy bár többször is felmerült egy közös polgári jogrendszer, az Európai Polgári Törvénykönyv létrehozásának ötlete, egy ilyen közös és átfogó szabályrendszer elkészítése nagyon lassú folyamat, különösen mert társadalmi, kulturális alapjai is vannak. Addig is viszont, amíg ez elkészül, jellemző, hogy egyre gyakrabban keresik fel az udvarhelyi ügyvédeket olyan ügyekben, amelyeknek külföldön is vannak érintettjei.

Mit tartalmazhat a közös jogrendszer?

Az Európai Polgári Törvénykönyv úgy alkalmazná a magántörvények főbb részeit, mint ahogyan a tagállamok egyéni törvénykönyvei teszik. Ajánlott főbb részek a szerződéstörvények, a károsodások, a tulajdonjog és a visszaszolgáltatások kérdése, valamint a vállalkozási szabályrendszerek lennének. Bár családi törvényeket és örökösödési szabályokat is tartalmaznak az egyéni polgári törvénykönyvek, kétséges, hogy ezeket be lehet majd vonni a közös európai törvénykönyvbe, előbbiek ugyanis szorosan a nemzetek kultúráiba illeszkednek, és nem biztos, hogy kiterjeszthetők, általánosíthatók – magyarázta Molnár.

Udvarhelyszékiek az Unió tárgyalótermeiben

A nemzetközi polgári ügyekben szereplő udvarhelyszékiek eseteiről egybehangzó véleménnyel bírnak a portálunk által megszólaltatott szakemberek: könnyebben kezelték ügyüket azok az ügyvédek, akiket itthon fogadtak meg. Ők ugyanis sokkal érzékenyebbek voltak az ügyek részleteinek sajátosságaira. „Nem is azzal van baj, ha például két udvarhelyszéki elhatározza, hogy a befogadó országban akar elválni. Megtehetik probléma nélkül, bár olcsóbban megúsznák itthon, még egy hazaút költségeit beszámítva is. Ám az ügy, ami még itthon is problémás lenne, egy rémálom méreteit öltheti, ha a két ország igazságszolgáltatását is be akarják vonni. Válás utáni gyermekelhelyezés, megszokott lakhely és szülői felügyelet megállapítása akkor is kényes, amikor helybéliek a pereskedők és helyi intézményhez fordulnak. De ha az egyik szülő válás után hazahozza a gyereket, akár gyermekrablással is vádolhatja a nyugati országban maradt szülő. Ilyen ügyeknél kell igénybe venni a nemzetközi egyezményeket, holott mindkét szülő idevaló, csak munkavállalási joguk és ideiglenes lakhelyük van a nyugati országban, valamint a gyermek is itt született” – vázolt fel egy lehetséges esetet Máthé. Tavaly írtunk ugyanakkor arról, hogy nyugatnémet hatóságok hurcoltak meg egy férfit, mielőtt ártatlansága bebizonyosodott volna. Most helyi ügyvéd szolgálatait vette igénybe, hogy képviselje kártérítési követelésében.

Európai igazságszolgáltatás itthon

A székelyudvarhelyi bíróság 2011-ben egy, 2012-ben három, 2013-ban négy, idén pedig ez idáig szintén négy esetben járt közben helyi állampolgárok ellen végrehajtások megítélésében. A számok növekedése arra utal, hogy ami négy éve itthon még kihasználható kiskapu volt a nemzetek közti igazságszolgáltatásban, mára már lassan becsukódott – állította a bírósági szóvivő.

Központi uniós igazságszolgáltatási szervek
Az Európai Unió Bírósága az uniós jog értelmezésével foglalkozik, ezáltal pedig gondoskodik arról, hogy azt valamennyi uniós tagállamban azonos módon alkalmazzák. Emellett az uniós kormányok és az uniós intézmények közötti jogvitákat is rendezi. Magánszemélyek, valamint vállalkozások és más szervezetek szintén fordulhatnak a bírósághoz, ha szerintük valamelyik uniós intézmény megsértette jogaikat – olvashatjuk a bíróság honlapján. Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) nemzetközi bíróság, amely 1959 óta működik. Feladata eljárni az Emberi Jogok Európai Egyezményében garantált jogok egyéni és államközi beadványokban állított sérelmének ügyeiben. 1998 óta folyamatosan működik, és minden magánszemély számára hozzáférhető. Fennállásának fél évszázada alatt a bíróság több mint tízezer ítéletet hozott – mutatkozik be az EJEB a világhálón.