Tavaly a két szentkirályi tejcsarnokban több mint 152 ezer liter tejet gyűjtöttek be, amiért a keresztúri tejfeldolgozó vállalat mintegy 139 ezer lejt fizetett ki a gazdaegyesületnek – közölte Bodó József, a szervezet leköszönő elnöke.

Az említett összegből nagyjából 107 ezer lejt fizettek ki az állattartóknak, a többit a tejcsarnokok fenntartására költötték. Utóbbit kölcsönadott pénzeik kamatából és a gazdák által befizetett tagsági díjakból származó összeggel egészítették ki. Az egyesület vásárolt egy bikát, melyet az egyik gazdának adtak át, azzal a feltétellel, hogy amint az állat megöregszik, újat kell biztosítania helyette.

Emellett törzskönyvezett üszők vásárlására is adtak kölcsön. Négy törzskönyvezett üszőt a gyűlésen is kiosztottak az erre jelentkező tagoknak. Ők nevelik majd az állatokat, megkapják a tartásukért járó támogatásokat is, cserébe pedig vállalják, hogy a fajtiszta marhák utódaiból adnak majd gazdatársaiknak.

Bodó József egészségügyi okokra hivatkozva mondott le az egyesület elnöki tisztségéről, megköszönve a gazdáknak a támogatást. A vezetőtanács taglistáját az elkövetkezőkben véglegesítik, és azután választanak új elnököt.

Vitát eredményezett, hogy a gazdaegyesület felvállalja-e a faluban lévő egyik régi épület rendbetételét, amely a helyi mezőgazdasági társulás birtokában van. Abban mindenki egyetértett, hogy „a faluban kell maradjon” az ingatlan tulajdonjoga, ám a probléma az volt, hogy egy fiatal sem jelentkezett, aki elvállalta volna a felújítás megszervezését, valamint a telekkönyveztetéssel járó bonyodalmakat. Az oroszhegyi önkormányzat ugyan elvégeztette volna a korszerűsítést, ha az ő tulajdonukba kerül az épület, de ebbe a gazdák nem egyeztek bele. Végül hosszas vita után sem született döntés a kérdésben.

A gazdák egy kis vágóhidat is létrehoznának Szentkirályon, amelyhez épületük is van. Ott el lehetne végezni a kényszervágásokat, valamint legalább annyi húst termelhetnének, amennyire a faluban szükség van. A pénteki ülésen elhangzott, nagyon fontos volna, hogy a gazdák tisztázzák legelőik jogviszonyát és használják is területeket.

Megtartották a pásztorfogadást: idén Koszta Márton fogja legeltetni a marhákat. Az őrzésért jószágonként 150 lejt kell fizetniük a gazdáknak. Az egyesület gyűlésén egyébként egy bizottságot is választottak, amely a pásztor és az állattartók között fog közvetíteni.

Stabilizálnák a gyár működését

A keresztúri tejgyár működésének stabilizálására fog koncentrálni idén Petroczki Géza, az üzem vezetőtanácsának tavaly decemberben megválasztott elnöke – közölte ő maga a szentkirályi gazdák pénteki ülésén. Mint monda, a gyár részvényeinek húsz százaléka van a birtokában, ezért neki is fontos, hogy minden megfelelően működjön: a tejből különböző termékek készüljenek, amelyeket el is tudnak adni. Petroczki hangsúlyozta, idei céljai közé tartozik elérni, hogy „becsületes pénzt” kapjanak a gazdák a beszolgáltatott tejért, valamint hogy a kifizetések időben megtörténjenek.

A gyár három hónapja kinevezett igazgatója, Tamás Pál kápolnásfalusi gazda is bemutatkozott a gyűlésen. Elmondta, szeretné, ha a kifizetendő tejárakat év közben, havonta vagy kéthavonta is lehetne változtatni, a piaci körülményeknek megfelelően – jó volna, ha azok nem lennének egy évre rögzítve.

Az utóbbi fél évben egyszer történt meg Szentkirályon, hogy a tej mikrobiológiai összetétele nem volt megfelelő. Ez nagyon jónak mondható – fejtette ki a gyűlésen Lőrinczi Árpád, a tejgyár munkatársa, aki a minőség folyamatos javulása mellett amiatt is örömét fejezte ki, hogy a faluban két tejcsarnok is működik. Sajnálatos ténynek nevezte ugyanakkor, hogy a tejtermelés lényegesen csökkent az utóbbi évben. Míg 2015-ben több mint 222 ezer liter tejet termeltek a szentkirályi gazdák, 2016-ban nagyjából 77 ezer literrel kevesebbet. Lőrinczi szerint fontos volna, hogy legalább olyan mértékű legyen a tejtermelés a településen, mint tavalyelőtt.