A testnevelés tantárgyból kapott osztályzatok módosítása érdekében fordulnak ismét a tanügyminisztériumhoz a háziorvosok, akik azért lobbiznak, hogy tornaórán ne adjanak hagyományos osztályzatot, hanem csak átment vagy megbukott minősítést kapjanak a diákok.

A szakemberek azzal érvelnek, hogy az előírt normákat nem mindegyik gyermek tudja teljesíteni, ezért sokuk osztályzatát rontja a testnevelésjegy, számos tanulót ugyanakkor a szigorú követelmények egyszerűen elriasztanak a sporttól.

Pavel Năstase oktatási miniszter azonban nemrég bejelentette, hogy a kormányprogramnak megfelelően 2017 végéig új tanügyi törvényt állítanak össze a jelenleg hatályban lévő, 2011-ben elfogadott jogszabály helyett, így a háziorvosok elérkezettnek látják az időt, hogy újra előrukkoljanak kérésükkel.

A testnevelési órának, ahogyan neve is mutatja, valóban a test neveléséről kellene szólnia, nem egy teljesítményorientált tantárgynak kellene lennie, hiszen a sportolói adottságokkal nem rendelkező testet is nevelni, edzeni kell – véli Soós-Szabó Klára, a Hargita Megyei Háziorvosok Szövetségének elnöke.

A közoktatásnak úgy kellene működnie, hogy adottsága szerint mindenkinek lehetősége legyen a fejlődésre – fűzte hozzá, elmondva azt is, hogy a háziorvosok országos szövetsége kezdeményezte a testnevelési osztályzatok eltörlését, hiszen kötelességük az egészségmegőrzésért szót emelni. „Ami most egészségmegőrzés szempontjából történik az oktatási intézményekben, az egyáltalán nem szolgálja a gyermekek egészséges testi fejlődését. Egy héten csak egy, vagy jó esetben két testnevelési óra van, és akkor is olyat várnak el a gyerekektől, amit nem biztos, hogy teljesíteni tudnak, így sokuk kínosan éli meg a testnevelésórát, holott arra kellene rávezetni őket minél kisebb korban, hogy a mozgás jó” – magyarázta a doktornő.

A városi, tömbháznegyedekben lakó gyerekeknek jóformán nincs mozgásterük, az iskolában alig van testnevelésórájuk, ám azon a néhány órán teljesítményt várnak el tőlük, és ez elriaszthatja őket a testneveléstől. „A test harmonikus fejlődését kell szolgálniuk ezeknek az óráknak, ezért javasoltuk, hogy ne legyen osztályozás, hanem csak kötelező részvétel” – fogalmazott.

Másféle mozgásra van szüksége egy szívműtéten átesett vagy egy gerincferdüléses gyereknek. A tornatanárok, akik szakemberek, megfelelően össze tudnak állítani gyakorlatsorokat mindenki számára – véli Soós-Szabó Klára. „Nekik megvan a szakmai tudásuk, csak ez nincs kihasználva” – jelentette ki a háziorvos. Elmondta, a nyugati országok iskoláiban akár naponta is van testnevelésóra, és azok nem sportórák, hiszen a sportban eredményes gyerekekkel külön foglalkoznak. Hozzátette, háziorvosokként tapasztalták azt is, hogy azok a gyerekek, akiknek hátrányt jelent a jegy vagy kényelmetlenül érzik magukat a tornaórákon, esetleg kudarcként élik meg azt, megpróbálnak felmentést szerezni, lúdtalpra vagy más okokra hivatkozva.

Borbély Botond testnevelésért és sportért felelős Hargita megyei tanfelügyelő is megosztotta a témában szerzett személyes tapasztalatait. Elmondta, valóban tapasztalható, hogy néhány diákot elijeszt a jegy a testneveléstől. Nem tartja rossz ötletnek, hogy csak az órákon való részvételt és a meghatározott gyakorlatok elvégzését tegyék kötelezővé, hiszen szerinte is a gyerekek egészséges fejlődése kell legyen az elsődleges szempont. A testnevelő tanárok többsége tudja, hogyan kezelje a különböző rendhagyó helyzeteket, és amennyire a szabályzat engedi, az osztályozást is rugalmasan kezeli – jegyezte meg.

Hozzátette, csak az új rendszer elfogadása és bevezetése után derülhet ki, hogy az a gyakorlatban mennyire működőképes, hiszen nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a gyermekek egy olyan oktatási rendszerben tanulnak, ahol az értékelés jegyekkel történik, és a jegyekkel történő értékelési mód eltörlésével nem kellene veszítsen értékéből a testnevelési tantárgy. Ehhez mentalitásváltásra is szükség van a tanár, a diák és a szülők részéről egyaránt – véli a tanfelügyelő.