Fotó: Barabás Ákos
Hargita megyében egyedülálló és országosan is azon kevesek közé tartozik Sándor József felsőboldogfalvi polgármester, aki a rendszerváltás óta megtartotta tisztségét. Hetedszer szavaztak neki bizalmat a község lakói, így az első, két évre szóló kinevezésével együtt huszonhat éve irányítja az udvarhelyszéki települést. Az elöljárót sikerének titkáról, tervezett megvalósításairól és azon projektjeiről kérdeztük, amelyeket szeretett volna, ám több mint két évtizedes községvezetői munkája alatt még nem tudott kivitelezni.
2016. június 23., 12:592016. június 23., 12:59
2016. június 23., 17:122016. június 23., 17:12
– Mikor volt nehezebb polgármesternek lenni: az utóbbi években vagy a rendszerváltás után?
– Talán a rendszerváltás után valamivel több probléma volt, hiszen az emberek akkor felszabadultabban érezték magukat, és kezdték követelni a jogaikat. Akkor kezdődött például a földterületek visszaosztása, amivel kapcsolatban még most is problémákba ütközünk. Felülről akadályozzák a kivitelezést. Volt egy időszak, 1996 és 2004 között, amikor jól működtek a kormányprogramok, most azonban újból el van szabadulva a pokol, mindenki csak a saját érdekét nézi. Egyelőre az európai uniós pályázatok is döcögve működnek. Sokféle kormányt megértem, de úgy érzem, a technokraták sem viszik előre az országot.
– Ön szerint minek köszönheti a szavazók folyamatos támogatását?
– Szerintem ez a munkám eredményének köszönhető, amit családom támogatásával tudtam megvalósítani. Hosszú idő telt el, s gondolom, az emberek is meguntak, de úgy tűnik, mégis megbíznak bennem.
– Hat teljes és egy kétéves mandátuma volt eddig. Érez még bármi kihívást munkájában?
– Mindennap más és más kihívásnak van kitéve egy polgármester, ez a feladatkör olyan, hogy könyvből nehezen lehet megtanulni, inkább nagyon sok gyakorlat és kapcsolat kell az érvényesüléshez. A problémákat emberek idézik elő, a polgármesternek pedig az a dolga, hogy megoldja ezeket.
– Van olyan probléma a településen, amit máig sem tudott megoldani mandátumai alatt?
– Ilyen például a kanalizálási rendszer kiépítése a községben, amelyet 2007-ben kezdtünk el, de 2011-től az állam leállította a finanszírozását. Most úgy tűnik, mégis sikerülhet megoldani. Nagyon szerettem volna egy sportcsarnokot építtetni Felsőboldogfalván, ám ez eddig még nem jött össze. De nem sikerült Bikafalván újraépíteni az árvízkárok miatt lebontott kultúrházat sem.
– Mire a legbüszkébb az elmúlt évek megvalósításaiból?
– Amikor polgármester lettem, még nem voltak aszfaltozva a községi utak, illetve gázhálózatunk és ivóvízrendszerünk sem volt. Ezeket a problémákat sikerült megoldjuk. Persze vannak olyan falvak is, ahol még dolgoznunk kell, erre készülnek a pályázatok. Hat falu, Sándortelke, Telekfalva, Patakfalva, Árvátfalva, Sükő és Hodgya a kilencvenes években halálra volt ítélve, ezekben vissza tudtuk adni a reményt, modernizáltuk az útjaikat. A múlt rendszerben ugyanis nem kaphattak építési engedélyeket, arra kényszerítették a lakosokat, hogy Boldogfalvára költözzenek. Büszke vagyok arra, hogy 1990-től 201 ház épült Boldogfalván, és még nem beszéltem a többi településről.
Életrajzi adatok
Sándor József 1961. január 27-én született Székelyudvarhelyen, jelenleg Farcádon él családjával. Középiskolai tanulmányait az udvarhelyi 1-es számú ipari líceumben (ma Bányai János Műszaki Szakközépiskola) fejezte be, majd jogásznak tanult a Lucian Blaga Egyetemen. 1990-ben nevezték ki Felsőboldogfalva polgármesterének, és azóta is azt a tisztséget tölti be. Két fia és egy unokája van, hobbija a szőlészet, amit már hét éves kora óta gyakorol.
– Milyen megvalósításokat tervez a következő négy évre?
– Befejezzük a Telekfalva és a Sándortelke közti útszakasz modernizálását, ezenkívül minden településen egy-két utcát leaszfaltoznánk. Működőképessé tennék a szennyvízhálózati rendszert a községben, Bikafalván pedig be kell terveznünk a kultúrház felépítését. Sándortelkén ki kell építenünk az ivóvízhálózatot, illetve az Árvátfalva és Boldogfalva közötti részen kivezetnénk Székelyudvarhelyről az ivóvizet. Három településen tisztázni kell a földek tulajdonjogi viszonyait is.
– Lapunkhoz a legtöbb panasz Árvátfalváról érkezett, ahol akadozik az ivóvíz-szolgáltatás. Erre miért nem sikerült megoldást találni több év alatt sem?
– Az ehhez szükséges beruházást csak önköltségből lehet megvalósítani, eddig nem volt pénze a hivatalnak, most azonban a tanács jóváhagyta a szükséges összeget. Ahogy megalakul a tanács, fogunk hozzá a munkához, kivezetjük a városi vizet Udvarhelyről, illetve megépítjük a szükséges víztározót és a pumpaházat. Reméljük, hogy őszig sikerül megvalósítanunk a beruházást. Úgy lesz kialakítva a hálózat, hogy amennyiben Patakfalván is gondok lesznek a vízellátással, mert elapadnak a források, az ottani rendszert könnyedén rá lehessen csatlakoztatni a most épülőre.
Hétfő reggel 9 órától több ponton is forgalomelterelésre kell számítani Székelyudvarhelyen, ugyanis a Harvíz Rt. megkezdi munkálatait a Kaufland előtti körforgalomban.
1989-ben elhelyezett időkapszulát találtak a bikafalvi református templom felújítása során, amelynek tartalmát a sajtó előtt tárták fel pénteken. Az esemény során az épület helyreállításának részleteiről is mesélt a helyi lelkipásztor.
Az „együtt” ereje – élet, onkológiai diagnózis után címmel tartanak előadást pénteken délután öt órától a székelyudvarhelyi Hargita Business Centerben (HBC).
Kisebb-nagyobb módosításokkal elfogadta a székelyudvarhelyi képviselő-testület csütörtökön a város 220 millió lejes költségvetését, cserébe viszont a betervezett beruházások megvalósítását várja el.
Javítási munkálatok miatt szünetel az áramszolgálatatás több székelyudvarhelyi utcában csütörtökön, napközben.
Le kell győzni a kishitűséget, nem szabad engedni a nyugat csábításának, élettel kell megtölteni a felújított és felépített tanintézeteket – mondta el Soltész Miklós államtitkár pénteken Székelyudvarhelyen, a Tamási Áron Gimnázium épületének átadásán.
Egy fiatalokból álló társaság két tagja rongálta meg szilveszter éjjelén a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont (HMHF) által kiállított fényképeket a székelyudvarhelyi Sétatéren – kedden sikerült beazonosítani az elkövetőket.
Csökkentek a fűtésre szánt önkormányzati kiadások Farkaslakán és Székelyvarságon, miután tavaly ősszel mindkét településen üzembe helyeztek egy-egy faaprítékkal működő, napkollektorokkal kiegészített kazánt.
Szinte teljesen befejeződtek az oltárépítési munkálatok az Oroszhegy községhez tartozó Kápolnamezőben (Nyúlád-tető), amelyet nem hivatalos búcsújáróhelyként használtak több száz évig a környék lakói. Idén az egyház képviselői megáldanák az építményt.
Elhunyt férfi holttestét találták meg Székelyvarságon a mezőn január 2-án, a rendőrségi vizsgálat szerint az idegenkezűség kizárható. Az ügyben még tart a nyomozás.
szóljon hozzá!