Az első számítógépes elosztás alkalmával, kedden a nyolcadik osztályt végzett tanulók 99,2 százalékát osztották szét a középiskolákba. Az oktatási minisztérium statisztikája szerint a diákoknak több mint a fele elméleti líceumot választott, a legtöbben a reálosztályokban kívánják folytatni tanulmányaikat. A legnagyobb utolsó bejutási átlag az országban a bukaresti Sfântul Sava Főgimnáziumban volt, oda 9,82-nél nagyobb felvételi átlaggal jutottak be a jövendőbeli kilencedikesek. Székelyudvarhelyen a legnagyobb utolsó bejutási átlag a Tamási Áron Gimnázium természettudományok szakán volt, 8,63-mal jutott be oda az utolsó diák. A megyében csak a csíkszeredai Octavian Goga Főgimnázium matematika-informatika szakán volt magasabb (8,88) a legutolsó bejutási jegy. Udvarhelyszéken a legalacsonyabb átlaggal a szentegyházi Gábor Áron Szaklíceumba juthattak be a felvételizők – ott a 2,73 volt a legkisebb bejutási jegy –, Udvarhelyen pedig a Bányai János Műszaki Szakközépiskolába, ahol 3,73 volt a legalacsonyabb utolsó bejutási jegy.

Székelyudvarhelyen a legnagyobb felvételi átlaga a Bethlen Gábor Általános Iskola egyik nyolcadikosának volt, ő 9,77-tel felvételizett kilencedik osztályba, a legkisebb felvételi jegyet Udvarhelyszéken egy szentegyházi tanuló érte el, ő 2,55-ös értékelést kapott.

A tanügyminisztérium statisztikája szerint az elosztás első szakaszában az országban összesen 118 661 diákot osztottak be az ősszel induló kilencedik osztályokba, Hargita megyében pedig az 1857-ből 1826-ot. A szaktárca honlapján megjelent adatok szerint országszerte összesen 917 nyolcadikost nem osztott szét a rendszer egy intézménybe sem, ebből 31-en Hargita megyeiek voltak, akik közül egy udvarhelyszéki. 7,23 és 3,23 közötti jegyeik voltak azoknak a Hargita megyei általános iskolai végzősöknek, akiket nem tudtak beosztani egy iskolába sem, ők a július 28-án lezajló második elosztáskor tölthetik be a megmaradt helyeket.

Görbe Péter főtanfelügyelő szerint azok a diákok, akiket sehová nem osztott be a rendszer, nem tüntettek fel a beiratkozási nyomtatványon elegendő választási opciót, a jegyeik alapján viszont nem sikerült az általuk választott iskolákba sorolni őket. Noha olyan diákok is akadnak, akiknek jó a felvételi jegye, ők a második elosztási szakaszban csak azokat az iskolákat és szakokat választhatják, ahol maradtak helyek. A megyében összesen 2030 kilencedik osztályos hely állt a diákok rendelkezésére, ezekből 204 maradt.

„Voltak olyanok is, akik jelezték, hogy nem oda kerültek, ahova szerettek volna, noha az átlaguk egyforma volt azokéval, akik sikeresen bejutottak. Abban az esetben, ha két diák átlaga egyforma, a felvételi szabályzat szerint a kisérettségi jegy alapján tesznek különbséget. Ha azok is megegyeznek, akkor az 5–8. osztályos médiák átlagát veszik figyelembe” – magyarázta Görbe, hogy miként oldódik meg a gyakran előforduló probléma.

Nem követik az utolsó bejutási jegyeket, ezért nem is szokták felmérni, hogy miként alakulnak ezek a korábbi évekhez képest. Mivel nincs bejutási küszöb a líceumi felvételikor, a diákokat csak rangsorolják a kisérettségi és az 5–8. osztályban elért átlag által eredményezett jegy alapján. A 9–10. osztály a kötelező oktatás része, ezért a diákok kötelesek líceumban vagy szakiskolában továbbtanulni – magyarázta érdeklődésünkre Görbe Péter főtanfelügyelő arról, hogy miért lehet látni 2-es, 3-as átlagokat is a sikeresen felvételizők jegyei között.