A Székely Támadt-vár falain belül és kívül egyaránt „nagytakarításra” lenne szükség – mind területrendezési, mind urbanisztikai szempontból –, hogy a várfalak konzerválását és restaurálását el lehessen végezni. A várfalak felújítási terveinek elkészítésével megbízott szakcégek javaslata szerint a várfalon belül a töltés szintjét 1–1,5 méterrel kellene csökkenteni, kívül a „parazitaépületek” eltávolítására van szükség, a fal restaurálása mellett tető alá kerülne és látogathatóvá válna a vár bejáratától jobbra található bástya, és itt az utcára vezető lejárat is épülne. Ahhoz azonban, hogy ezek a tervek megvalósulhassanak, majdnem húsz különböző építmény – a kutyaóltól, a garázson és melléképületen át, egészen a lakóházakig – elbontására van szükség, ugyanis ezeket ráépítették a várfalra.

„Nagytakarítást javasolunk várfalon innen és túl. Ahhoz, hogy a falat meg lehessen javítani, hozzá kell férjen az ember, egyértelműen az lenne az ideális, hogy a faltól minden el legyen távolítva. Enyhén utópisztikus az a helyzet, ami a várfal körül van” – fogalmazott Guttmann Szabolcs építész-urbanista, műemlékvédelmi szakember, a restaurálási tervek elkészítésével megbízott egyik szakcég vezetője. A nagyszebeni Arh Service Guttmann vállalkozás képviselője elmondta, meggyőződésük, hogy a Székely Támadt-vár Székelyudvarhely legérdekesebb színtere, ezért az lenne a jó, ha a restaurálási munkálatok során hasznossá tett felületek által egy olyan kulturális helyszínnel gyarapodna a város, amely a turistákat is vonzza.

A szebeni vállalkozás a  marosvásárhelyi Arhing Kft.-vel közösen nyerte meg a Kulturális és Örökségvédelmi Minisztérium által a Székely Támadt-vár restaurálási terveinek elkészítésére kiírt pályázatot, az előtanulmányokat már elkészítették, és most a kulturális minisztérium szakbizottságának jóváhagyására várnak, hogy beküldhessék a tárcához a restaurálási terv teljes dokumentációját.

„Ez biztosan nem így működött mint várfal”

A szakcégek nagyjából négymillió euróra becsülik a várfalak és bástyák felújításának költségeit, de ebbe beletartoznak a várfalak körül elvégzendő munkálatok költségei is. Végeztek egy kevesebb munkálatot magában foglaló, visszafogottabb számítást is arra az esetre, ha a szakminisztérium kisebb összeget hagy jóvá a munkálatokra – mondta el Guttmann Szabolcs.

Szerencsétlen helyzetben vannak a várfalak, nagyon heterogén a falazás, ezért kellemetlen lesz, amikor azok injektálását és újrafalazását el kell végezni, többnyire csak a fal egyik oldalát lehet látni, illetve azt, hogy több helyen omladozik, állapotáról viszont biztosat csak akkor lehet majd mondani, amikor a kivitelezők elkezdik a renoválást – tájékoztatott a szakember.

A szakcégek álláspontja szerint a várfalon belüli töltés szintjét – a megfelelő vízelvezetés mellett – 1–1,5 méterrel kellene csökkenteni. Ez több célt is szolgálna: egyrészt megkönnyítené a várfalakra nehezedő nyomást, másrészt így visszakerülhetnének a falra a várablakok is. „Most gyakorlatilag úgy néz ki, mint egy kis, 80 centis vagy helyenként még annál is alacsonyabb védőfal, ami néhol még életveszélyes is, hisz át lehet bukni rajta. Ez biztosan nem így működött mint várfal” – fejtette ki Guttmann Szabolcs. A szintcsökkentés kapcsán az előtanulmányokban arról is említést tesznek a szakcégek, hogy ez az iskola épületének is a hasznára lenne, hiszen annak pinceszintje jelenleg éppen az állandó nedvesedés miatt nem használható, ez az eljárás viszont megoldaná a problémát. A vár bejáratánál is átalakításokra lenne szükség, a bástya használhatóvá tételekor pedig fontos szempont kellene legyen, hogy a lejárat ne egy privát udvarba vezessen, onnan egy sétálónak kellene nyílnia – mondta el a szakember.

„Nagytakarításra” és szemléletváltásra van szükség

A falak külső oldalán a nagytakarítás főként a várfal jobb és bal oldalára ráépített parazitaépületek eltávolítását jelenti, de nem csak. „Vannak ugyanis rosszul használt felületek, gondolok itt a sportpályára, hogy az autómosóról ne is beszéljek. Ezeknek egyértelműen nincs mit keresniük a várfal tövében” – mondta el műemlékvédelmi szakember, aki korábban éveken át Nagyszeben főépítésze volt. A vár környékével kapcsolatban ugyanakkor azt is közölte, hogy az ott lakók szempontjából szemléletváltásra, a városvezetés részéről pedig egy új politikára van szükség ahhoz, hogy turisztikai szempontból is vonzó célponttá válhasson a műemlék. A vár mögötti rész alkalmas lenne arra, hogy az önkormányzat kísérleti jelleggel egy olyan várospolitikát indítson el, melynek hatására a területtulajdonosok ráébrednek, hogy nekik is érdekük az idegenforgalomra alapozni, ezt például úgy lehetne elérni, hogy felmentést kapnának a terület adójának fizetése alól, ha ott kerthelyiséget hoznának létre, nyilván azzal a céllal, hogy a tulajdonosok tegyék lehetővé az átjárást ezeken a telkeken – mondta el példaként Guttmann Szabolcs, hozzáfűzve, hogy ezeket az intézkedéseket csak javasolhatják, hiszen konkrét megbízásuk a restaurálási tervek elkészítésére szól.

Ami a várfalak konzerválási és helyreállítási munkálatainak elkezdését illeti, kérdésünkre elmondta, elképzelhetőnek tartja, hogy a restaurálás még ebben az évben elkezdődhet, ez a tervek jóváhagyásától és a szakminisztérium költségvetésén múlik, tehát azon, hogy az elkészült tanulmányok alapján a kulturális és örökségvédelmi minisztérium mikor írja ki a felújítási munkálatokra a közbeszerzési eljárást.

A Székely Támadt-vár – amely 2010-ben került be az Országos Restaurálási Programba – állapota folyamatosan romlott az elmúlt évtizedekben, és egyre égetőbb szükség van egy komoly állagmegőrzési és restaurálási munkálatra a falak esetében, hisz az elmúlt években több helyen is beomlott már.