Nemrég elkezdte felszereltetni a város új utcanévtábláit Székelyudvarhely Polgármesteri Hivatala. Az oszlopokon elhelyezett táblák ötlete többnyire kedvező fogadtatásra lelt a városlakók körében, többek véleménye szerint a helybéliek és idegenek is sokkal könnyebben eligazodnak a számukra ismeretlen utcákon a jól látható helyre kifüggesztett táblák segítségével, mint a tömbházak és lakóházak oldalára szerelt, sokszor fák és bokrok által takart utcanévtáblák alapján. Az ötlet kivitelezése azonban sok városlakóban felháborodást keltett, ugyanis elemi helyesírási hibákat vétve feliratozták a táblákat, a legnagyobb internetes közösségi hálóra több fotó is felkerült a rossz helyesírással feliratozott székelyudvarhelyi utcanévtáblákról, de szerkesztőségünk is kapott panaszlevelet felháborodott pedagógustól, aki szégyenletesnek találja, hogy helytelenül leírt utcaneveket tesz közszemlére a városvezetőség.

Ha a helyesírás az általános műveltség fokmérője, és egyfajta tiszteletet is közvetít az olvasó felé, akkor jó néhány új székelyudvarhelyi utcanévtábla műveletlenségről, nemtörődömségről árulkodik, és az, hogy a táblákat a helytelen feliratozás ellenére mégis felszerelték, igénytelenségről.

A „vizigotokkal” kezdődött minden

A régészek kora népvándorlás kori vizigót településre bukkantak Székelyudvarhely határában, a terelőút mellett, a gazdag régészeti lelőhely feltárása 2007-ben kezdődött meg, és az ott található utca is így kapta nevét. Az utókor azonban fukarul bánt a vizigótokkal, az utca nevét jelző fémplakettről lemaradt az ékezet, és a kiejtve viccesen hangzó „Vizigotok utca” névtáblájáról készült fotó hamar szárnyra kelt a legnagyobb közösségi hálón. A városháza hiába cseréltette ki sietősen, sorra kerültek fel az újabb fotók a hibás utcanevekről. Csütörtöki terepszemlénk során mindössze húsz perc alatt több ilyet találtunk mi is.

Ilyen áron „Gábor Aron”?

Székelyudvarhelynek mindössze egy sugárútja van, ez az egy is a városközponttal párhuzamosan, a délkeleti városrészen kígyózik végig, teljesen figyelmen kívül hagyva a sugárutak legfőbb jellemzőjét, mely szerint azok a városközpontból egyenesen és sugárirányban a település széle felé haladnak, a mi sugárutunk ráadásul olyan rövid, hogy a hosszú „ú”-t már ki sem érdemelte: „Függetlenség sugárut”-ként tűnik fel a Gábor Áron utcával történő kereszteződésben. Pontosabban csak „Gábor Aron”, ugyanis  az oszlopon található másik utcanévtáblán, az 1848–49-es magyar szabadságharc székely ágyúöntője is elveszített egy ékezetet a nevéről.

A Tamási Áron út viszont rangot veszített közigazgatási szempontból, az ugyanis már csak utca a nemrég kifüggesztett táblák szerint. Sőt az egyiken még az sem, csak „tca”.

Komolyabb aggályok is vannak

A táblákra – tapintás alapján – matricából kivágott betűk kerültek, amelyek a ragasztás során itt-ott félrecsúsztak, néhol kissé lelóg egy betű, de ezek a mellette elhaladó számára legfeljebb apró esztétikai hibákként tűnhetnek csak fel. Ezeknél, illetve az ortográfiai hibáknál komolyabb aggályok is felmerültek, éppen a Tamási Áron utat keresztező egyik utca névtáblájával kapcsolatban. Ezen ugyanis Dózsa György neve elsőként „Gheorghe Doja”-ra lefordítva jelenik meg, ez alatt olvasható csak magyarul a székely lófő családból származó hadvezér neve, ami sok székelyudvarhelyiben felháborodást keltett. A közelben egyébként több, román történelmi, illetve kulturális személyiségről elnevezett utca is van, az ő neveiket viszont nem fordították magyarra.

A városháza hallgat

Az új székelyudvarhelyi utcanévtáblák hibáinak okáról egyelőre semmit nem tudni, ugyanis a székelyudvarhelyi városháza képviselői kérésünkre, illetve a kérdések elektronikus levélben történő elküldését követően sem adtak válaszokat. Információink szerint egy Neamţ megyei cég készítette el a táblákat, az viszont nem ismert, hogy az utcanevek már a megrendelésben is helytelenül szerepeltek, a cégnél hibáztak a magyar nyelv ismeretének hiánya miatt, vagy esetleg szállítás, rakodás közben keletkezett sok helyesírási hiba. Arra a kérdésre viszont még így sincs válasz, hogy a helytelen feliratú táblákat miért szerelték fel.

Ahol harcolni kell a kétnyelvűségért

Marosvásárhelyen elsőként a Gheorghe Doja utcanévtáblára került fel Dózsa György neve magyarul is, Soós Zoltán helyi RMDSZ-es önkormányzati képviselő, történész szerint a kétnyelvűségért folytatott mintegy tízéves harcban ez jelentős előrelépés.

„Az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) döntése szerint Vásárhelyen háromszáz utcanévtáblát kellene kétnyelvűre cserélni. A vásárhelyi önkormányzati képviselő-testületben tíz magyar anyanyelvű városatya van, a döntés meghozatalába tehát beleszólhatunk, a kivitelezés viszont a polgármesteri hivatal osztályrésze. A kisebbségi kérdésekben tett erőfeszítéseink, a feltételszabások mellett más politikai eszköz nem áll rendelkezésünkre a magyar közösség érdekeinek érvényesítésében” – magyarázta.

Hozzátette, szerencsés helyzet, hogy a politikai mellett jelentős civil közösség is zászlajára tűzte a kétnyelvűség kérdését. „Egyértelmű, hogy ahol vegyes közösség él, ott létkérdés és nem alku tárgya a nyelvhasználat” – hangsúlyozta. Szerinte az érdemi változás kulcsa a román közvélemény megváltoztatása, hogy a román közösség elrugaszkodjon attól a doktrinától, hogy a magyar közösség kisebbségjogi törekvései sértik a román nemzeti érzelmeket. „Itt nem a két nemzet szembenállásáról, hanem együttéléséről van szó” – tette hozzá. Fontosnak tartotta megjegyezni: a magyar történelmi személyiség elrománosított nevének használata (lásd Gheorghe Doja, Paul Chinezul stb.) „sem szakmailag, sem történelmileg, sem kulturális szempontból nem elfogadható”.

Ahol bevállalták

Csíkszeredában is új, tetszetős névtáblák kerültek az utcákra, melyeken előbb a magyar, majd a román felirat szerepel.

Ráduly Róbert polgármester szerint az intézkedés már ütközött ellenállásba, a Hargita megyei prefektúra is felszólalt az ügyben, holott a városvezető szerint ez nem tartozik hatáskörébe. „Romániában nincs olyan jogszabály, amely előírná, hogy melyik nyelvű felirat kerülhet előbb az utcanévtáblákra, viszont a tapasztalat azt mutatja, nem is kell törvényes alap ahhoz, hogy a hatóságok közbelépjenek az ügyben” – jegyezte meg.