Kevés olyan hideg és kitartó tél volt vidékünkön az utóbbi évtizedben, mint az idei. Az időjárást a madarak is megszenvedték. Az itthon maradt, illetve a melegebb éghajlatról hamarosan visszatérő madarakról beszélgettünk Szabó József ornitológussal.
2017. február 21., 12:402017. február 21., 12:40
2017. február 21., 12:412017. február 21., 12:41
A vonuló madarak télen már nem jutnak elegendő élelemhez vidékünkön, ezért esetenként több ezer kilométert is repülnek ahhoz, hogy életben maradjanak. Ahogy közeledik a tavasz, visszatérnek, mivel a táplálékban gazdag telelőhelyek a túlzsúfoltság miatt szaporodásra, költésre nem alkalmasak – avatott be a madarak vándorlásának főbb okaiba az ornitológus.
Szabó József szerint elég dinamikusan változnak a madarak szokásai, ők is igazodnak a klímaváltozáshoz. Ezért nem ritka, hogy azoknak a madárfajoknak egy része, amelyek régebben Afrikában teleltek és csak költeni tértek vissza vidékünkre, már nem repülnek olyan messzire, hanem Spanyolországban, Franciaországban, Magyarországon vagy éppen Romániában vészelik át a telet.
Inkább a nagytestű madaraknak van esélyük túlélni vidékünk keményebb teleit, mivel könnyebben jutnak táplálékhoz kisebb társaiknál: a gólyák ilyenkor is találnak mezei egeret, a darvak pedig gabonaszemeket a tarlókon. A szürkegémek is délre húzódnak a zimankó elől, azonban már néhány éve Ócfalván és a székelyudvarhelyi városi parkban is lehet látni egy-egy példányt a Nagy-Küküllő jeges vizében halászni. Utóbbin kárókatonákat is gyakran lehetett látni decemberben és januárban. Napközben léket kerestek a befagyott folyó jegén, az éjszakákat pedig rendszerint a városi park szélén levő gesztenyefák alatt töltötték.
„Két hónapig voltak itt, egy alkalommal negyvenkilencet is összeszámoltam” – mondta Szabó József. De nemcsak a Küküllő városi szakaszán fordultak elő, hanem kisebb csoportokban szétszéledtek egészen a zetelaki gátig: többségük ott vert tanyát.
A kárókatonák kizárólag élő halat fogyasztanak, ezért jól megférnek a városi parkban a jobbára növényevő tőkésrécék mellett. Felületesen figyelve nem is szembeszökő a különbség közöttük, úgyhogy az arra járó akár őket is récéknek nézheti. Természetük szerint ez utóbbiak is vonuló madarak, azonban a parkban élők annyira elvárosiasodtak, hogy már nem hagyják el hosszú időre helyüket, hiszen van élelmük és megtalálták az emberekkel való együttélés előnyét. Még a kék- és az örvös galamb szokott kis számban áttelelni nálunk, a többi vonuló faj igyekszik délre a tél elől.
Néhány napja már hallani a parkban fészkelő cinkék, harkályok és csízek énekét, napokon belül megérkeznek hosszú útjukról a pacsirták, seregélyek és rigók. Szabó József a hét végén Dél-Romániában járt, ahol már látta őket. Március közepére várható a gólya, majd őt követi áprilisban a fecske. A harkályok általában itthon telelnek, azonban egyik fajtájuk, a nyaktekercs harkály délre repül a tél elől, majd április közepén visszatér költeni.
Hétfő reggel 9 órától több ponton is forgalomelterelésre kell számítani Székelyudvarhelyen, ugyanis a Harvíz Rt. megkezdi munkálatait a Kaufland előtti körforgalomban.
1989-ben elhelyezett időkapszulát találtak a bikafalvi református templom felújítása során, amelynek tartalmát a sajtó előtt tárták fel pénteken. Az esemény során az épület helyreállításának részleteiről is mesélt a helyi lelkipásztor.
Az „együtt” ereje – élet, onkológiai diagnózis után címmel tartanak előadást pénteken délután öt órától a székelyudvarhelyi Hargita Business Centerben (HBC).
Kisebb-nagyobb módosításokkal elfogadta a székelyudvarhelyi képviselő-testület csütörtökön a város 220 millió lejes költségvetését, cserébe viszont a betervezett beruházások megvalósítását várja el.
Javítási munkálatok miatt szünetel az áramszolgálatatás több székelyudvarhelyi utcában csütörtökön, napközben.
Le kell győzni a kishitűséget, nem szabad engedni a nyugat csábításának, élettel kell megtölteni a felújított és felépített tanintézeteket – mondta el Soltész Miklós államtitkár pénteken Székelyudvarhelyen, a Tamási Áron Gimnázium épületének átadásán.
Egy fiatalokból álló társaság két tagja rongálta meg szilveszter éjjelén a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont (HMHF) által kiállított fényképeket a székelyudvarhelyi Sétatéren – kedden sikerült beazonosítani az elkövetőket.
Csökkentek a fűtésre szánt önkormányzati kiadások Farkaslakán és Székelyvarságon, miután tavaly ősszel mindkét településen üzembe helyeztek egy-egy faaprítékkal működő, napkollektorokkal kiegészített kazánt.
Szinte teljesen befejeződtek az oltárépítési munkálatok az Oroszhegy községhez tartozó Kápolnamezőben (Nyúlád-tető), amelyet nem hivatalos búcsújáróhelyként használtak több száz évig a környék lakói. Idén az egyház képviselői megáldanák az építményt.
Elhunyt férfi holttestét találták meg Székelyvarságon a mezőn január 2-án, a rendőrségi vizsgálat szerint az idegenkezűség kizárható. Az ügyben még tart a nyomozás.
szóljon hozzá!