A település első templomát 1745-re fejezték be a Zólya József adományozta telken. A további évtizedekben folyamatos javításokra szorult, 1783-ra pedig már annyira megrongálódott a tetőzete, hogy „az esso meg a papra is be es Isteni szolgálatának idejében”.

A 18. század végétől több esetben felmerült egy új templom építésének gondolata, meg is kezdték a gyűjtést, ám a megvalósulásra várni kellett. Az előrelépés végül Bíró Károlynak volt köszönhető, aki 1827-ben telket adományozott az új templom számára, és 20 német forintot adott az építkezés céljára. Az egyházi vezetés meghatározta az új istenháza formáját és méreteit, építésénél a szomszédos településeken lévő templomok szolgáltatták a mintát – olvasható a falufüzetben.

1829-ben, Kisgyörgy Ferenc lelkészsége alatt fogtak hozzá az építéshez, de a tényleges munkálatok Nagy Mihály lelkészsége idején történtek meg. Az építkezés kezdetén az alapfalak meghasadtak, feltehetően a nem megfelelő alapozás miatt. A hibákért az építőmestert tették felelőssé, ezért 1831-ben új mestert fogadtak. A költségek fedezésére az egyházközség kénytelen volt eladni Kerekerdő nevű helyének egy részét. A templom befedésére 1834-ben került sor. A következő két évben elkészült a berendezése, és felállították a régi haranglábat. Felszentelésére 1836. augusztus 20-án került sor, bár ekkor még néhány kisebb munkálat befejezésre várt. A régi templom több berendezési tárgyát újra felhasználták: így az 1792-es feliratú, fehér alapú, kék festésű, aranyozott párkányú éneklőszéket. Hasonlóképpen átvitték az új templomba azt a vörös festésű, hatlábú asztalt, amelyet Bomhér Mihály és Kis Kata adományozott 1825-ben az egyházközségnek. A torony építése 1844-ben kezdődött el, és kilenc évig tartott, 1853-ra készült el. A templom és torony építése 24 éven át tartott, az építkezés teljes költsége pedig 4469 forint és 43 dénár volt – derül ki Gidó Csaba Életképek a Recsenyédi Egyházközség múltjából és jelenéből című kiadványából.

1. Recsenyédi Falutalálkozó
Mottóul Kányádi Előhang című versének gondolatait választották: „vannak vidékek gyönyörű/ tájak ahol a keserű/ számban édessé ízesül/ vannak vidékek legbelül”. Szombaton délelőtt tíz órától fogadják az érkezőket a templom udvarán, tizenegy órakor kezdődik az ünnepi istentisztelet. A szószéki szolgálatot Bálint Benczédi Ferenc, a Magyar Unitárius Egyház püspöke végzi, az úrvacsorai ágendát Nagy Adél helyi lelkésztől hallják. Egy órakor kopjafát avatnak, a köszöntőbeszédet Simó Sándor, a Székelyudvarhelyi Unitárius Egyházkör esperese mondja. Az ünnepi ebédet délután négy órától a Somos zenekar előadása követi a templomban. Ötkor a gyülekezeti házban megnyitják a Recsenyéd képekben című tárlatot, valamint a helyi születésű Dáné Gizella kézimunka-kiállítását. Hat órától Recsenyédiek az első világháborúban címmel Gidó Csaba tart előadást a templomban. Este héttől szabadtéri néptáncelőadásra várják a falutalálkozó részvevőit.