A diákok nyolcadik és tizenkettedik osztályban tanulják az ország történelmét, a tankönyvekben leírt tényeket pedig sok magyar anyanyelvű történelem szakos tanár úgy próbálja tálalni a diákoknak, hogy azok elfogadhatóbbak legyenek, minél közelebb álljanak a valósághoz. Például azt nem említi sehol a jelenlegi román tankönyv, hogy 1918-ban a megalakult Erdélyi Magyar Kormányzó Bizottság egy kiáltványt adott ki, önrendelkezési jogot követelve az erdélyi magyarság számára, és nemzetgyűlést hívott össze Kolozsvárra december 22-ére, miközben a román csapatok már a város megszállását tervezték.

Barabás Miklós, a Bolyai Farkas Gimnázium történelem szakos tanára kifejtette, csak azt taníthatja a diákjainak, amit a tankönyv ír. „Szerencsére vannak olyan történelmi atlaszok, amelyek árnyaltabban, elfogadhatóbban tálalják a történelmet mindenki számára” – mondta a szaktanár.

A marosvásárhelyi 7-es számú általános iskola vegyes tannyelvű intézmény magyar igazgatóval, itt nem vonják be az ünneplésbe a magyar diákokat. „Mivel december elseje szabadnap, ezért hétfőn, november 28-án egy félórás műsorral emlékezik a román tagozat a nemzeti ünnepre, dalokkal és a román szakos tanár előadásával készülnek, de a magyar diákok, tanárok nincsenek ebbe bevonva” – mondta el Körtesi Sándor, a 7-es iskola igazgatója.

László Gabriella tanítónőnek negyedik osztálya van a marosvásárhelyi Romulus Guga Általános Iskolában. A pedagógus kérdésünkre elmondta, a tanintézetben általában jó a hangulat, nincsenek feszültségek, és nincs rájuk erőltetve az ünneplés. „Ki van függesztve a tanáriban, hogy mindenkit meghívnak az ünnepi műsorra, de nem szoktunk részt venni, mert nincs időnk, örülünk, hogy a saját ünnepünkre tudunk készülni” – fejtette ki a pedagógus, aki azt is hozzátette, a kisdiákoknak elmagyarázzák, hogy miért kapnak szabadnapot december elsején, és volt, amikor az ország zászlaját is elkészítették kézimunkaórán.

Legtöbb helyen nem kényszerítik ünneplésre a magyar ajkú diákokat, pedagógusokat, de arra számos példa volt már megyeszerte, hogy elvárták tőlük, hogy végignézzék a román tagozat ünnepségét, azaz ők legyenek a román szakos diákok előadásának közönsége.

Egy sepsiszentgyörgyi helyi lap ebben az évben is folytatja a Hívd meg egy magyar barátodat a román nemzeti ünnepre című kampányát, amelyet azért kezdeményeztek három évvel ezelőtt, mert úgy érezték, feszültségek vannak a magyar és a román közösség között. Maria Graur, a Mesagerul de Covasna napilap főszerkesztője így szeretné közelebb hozni egymáshoz a két közösséget.

„Örömünkre szolgál, hogy egyszerű magyar emberek velünk együtt ünnepeltek a román nemzeti ünnepen, és szívesen elfogadtak egy-egy kis piros-sárga-kék zászlót” – nyilatkozta nemrég az Agerpres hírügynökségnek a főszerkesztő.

Néhány hete pedig a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Liviu Dragnea kijelentette, hogy reméli, hallani fogja Kelemen Hunortól azt, hogy az 1918-as egyesülés győzelem volt a romániai magyarok számára is. Mindezt azután, hogy az RMDSZ országos elnöke a román média tudósítása szerint azt nyilatkozta néhány hete Kolozsváron, hogy a magyaroknak „vereség” volt 1918 decembere, amikor Románia megvalósította a nagy egyesülést. A politikus beszédét azonban nem fordították le pontosan, ugyanis Kelemen Hunor szó szerint úgy fogalmazott: „számunkra 1918 a veszteség éve volt”.