A marosvásárhelyi Keresztelő Szent János plébániatemplom a belváros jellegzetes barokk temploma, amelynek építését a jezsuiták szorgalmazták. A 18. században épült istenháza a város, illetve a térség legnagyobb római katolikus temploma. Berendezésének hangsúlyos eleme a szentély keleti falát teljesen kitöltő főoltár. Az egyházközség plébánosától, Oláh Dénestől megtudtuk, hogy az esetek 99,9 százalékában a főoltárkép egyben a templom titulusát is ábrázolja, s mivel a főtéri katolikus templom Keresztelő Szent János nevét viseli, a templom oltárképén is az a momentum szerepel, amikor Keresztelő Szent János megkereszteli az üdvözítőt.

A főoltárt a 18. század két kiemelkedő művészegyénisége, Anton Schuchbauer és Johannes Nachtigall készítette, gróf Haller János és neje, Daniel Zsófia megrendelésére 1755-ben. Ekkorra datálható a főoltárkép elkészülése, amelyet Michael Angelo Unterberger dél-tiroli festőművésznek tulajdonítanak, amint a négy mellékoltárképet is. A főoltárkép feletti gazdagon díszített kagylódíszes kartus hasított mezejének bal oldalán a Daniel család (átlőtt nyakú hattyú), jobb oldalán pedig a Haller család (nyolcszor vágott mező, arany és ezüst ékekkel, oroszlánokkal) címere emlékeztet a megrendelőkre.

Pattogzó festékréteg, elsötétedett mellékalakok

Bár a megközelítőleg 2,75x5 méteres festményt a huszadik században már restaurálták, most újfent szükség van a felújításra, ugyanis az akkori szaktudásnak megfelelően restaurálták, és a beavatkozás károsította a felületet – tudjuk meg Barabás Kisannától, a Keresztelő Szent János plébánia muzeológusától.

„Az akkori restaurálás folyamán használt anyagok jelentősen besötétedtek. Gyakorlatilag szinte kivehetetlenek lettek a mellékfigurák a képen. Ezeket próbálja orvosolni egy ilyen restaurálás, amelynek során a festmény jó néhány árnyalattal kell megtisztuljon. Emellett amikor leemelték, jól látszott, hogy a vászon felső és alsó felületein felpattogzott az olajfesték. Ezeket rögzíteni kell, kiegészíteni, tisztítani, retusálni, s természetesen a mai technológiának megfelelően levédeni. Elképzelhető, hogy kicserélik a keretet is” – mondja Barabás Kisanna muzeológus.

Kiss Lorándra bízták a munkát

A műalkotás restaurálását Kiss Loránd festőrestaurátor műhelyére bízta a plébánia, amelynek munkatársai már a mellékoltárok felújításánál is bizonyították szaktudásukat. A tervek szerint a munkálatok egy évig tartanak majd. A plébánia oltárképének a visszahelyezésére és megáldására 2015 júniusában kerülne sor, a tervek szerint a június 24-ei templombúcsún. A híveket addig is egy-egy szórólap várja a templom padjaiban, amelyen tudatják velük, miért is hiányzik a templomi főoltárkép.