Szombatra kék-arany zászlókba öltözött Makfalva. Délelőtt a községközpontban gyülekező tömeg számára Zoltán-Étfalva fúvószenekara biztosított térzenét, majd a népviseletbe öltözött fiatal lovasok, a havadi és marossárpataki Mátyás-huszárok és a marosvásárhelyi 9. honvéd huszárok vezetésével vonult végig az ünneplő tömeg a Ziegler-kertbe. A megnyitót a székely himnusz eléneklése és a székely hitvallás elmondása előzte meg: „hiszek Erdély és Magyarország feltámadásában”.

Kiss Károly református lelkész, Makfalva Székely Tanácsának elnöke üdvözlő beszédében emlékeztette a tömeget: minden közösségi rendezvénynek az a célja, hogy felébressze bennünk a megtartatás erejét. Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke beszédében a Székelyföld határainak kivilágítása és a székelyek marosvásárhelyi menetelése kapcsán kirótt bírságokat emlegette fel. „Erkölcsi kötelességünk megelőzni a diktatúra visszatérését és eltaposni a diktatúra itt-ott fellobanó lángait” – mondta a politikus.

Sziki Károly egri művész Ady Endre bátorító szavaival üdvözölte az ünneplőket és mondott köszönetet Vass Imre megbízott polgármesternek, amiért ebben a közösségben nincs félelem és lobognak a székely zászlók. Pálosi Csaba, az EMNP marosvásárhelyi ügyvezető elnöke Tőkés László üdvözletét tolmácsolta: „Nem tesszük le a fegyvert, s bár soraink még kuszák, teszünk arról, hogy vereséget ne szenvedjünk.”

Vass Imre makfalvi megbízott polgármester szerint a Székely Majális elérte a célját: bevitte a köztudatba, hogy Székelyföld nem két megyéből áll, róla nem lehet beszélni Marosszék nélkül. Makfalva pedig fontos szerepet játszott ebben: itt tűzték ki Marosszéken az első székely zászlót a községházára, a Székelyek Nagy Menetelését megelőzően a makfalvi szekérkaraván irányította rá a figyelmet a székelység nagy megmozdulására, de Csókfalva, Atosfalva, Székelyszentisztván neveinek felvállalása is arról szól, hogy az itteni emberek vállalják a múltat és képesek jövőt teremteni szülőföldjükön.

Két évvel ezelőtt itt olvasták fel a második Makfalvi Kiáltványt, amely a székely önkormányzatokat arra kérte, tegyék láthatóvá a nagyvilág számára, hogy a székely városok és falvak egységes akarattal egyetlen, különálló közigazgatási egységbe akarnak tartozni. Ennek neve legyen Székelyföld, szerves törvény szavatolja számára az autonómiát, és az állam nyelve mellett legyen hivatalos nyelv a magyar is. Akkor csak négy önkormányzat fogadott el ilyen irányú határozatot, mára ezek száma elérte a hatvankettőt.

Az ünneplőknek üzenetet küldött Szili Katalin miniszterelnöki megbízott és Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár. Ebben kiemelték: a Kárpát-medencei magyar közösségek megmaradásának és boldogulásának garanciája az autonómia, ami semmi mást nem jelent, mint a magyarság önazonossága megőrzésének biztosítását, az anyanyelvhasználathoz, a közösségszervezéshez és az önkormányzatisághoz fűződő jogok garantálását.

Az ünneplők egy percnyi csenddel emlékeztek Márton Zoltán volt makfalvi polgármesterre, majd a színpadot a tömeg szórakoztatására fellépőknek engedték át. A hirtelen érkezett kiadós jégeső sem riasztotta el az ünneplőket, a zivatar elülte után a gegesi Ajándék zenekar, a püspökladányi Tádé, Hármasfalu egyesített néptáncegyüttese, a HatSzentCsók lépett fel, majd a székelyudvarhelyi Székely Dalegylet.

Közben tucatnál több üstben megfőtt az ebéd, délután pedig a nótakedvelőket örvendeztette meg a szovátai Mezőhazas zenekar és nótaénekesei, majd Bányai Márton, Újvári Marika, Budai Beatrix, Csókás Bertalan, Lichtmannegger Tibor, Ferenc Orsolya nótaénekesek és a Kéknefelejts. Késő délután újabb zivatar futott végig a tájon, de továbbra is ott állt a tömeg a téren a csíkszentgyörgyi Góbék komédiáján, majd este az One more minute zenekar és az Erdélyi Mulató adta meg a hangulatot. A fénypontot a Desperado fellépése jelentette: ekkorra már hatalmas tömeg volt a Ziegler-kertben, ennyien sosem szórakoztak az elmúlt hét majális egyikén sem.

Az idei majális vasárnap délelőtt magyarországi és Kis-Küküllő menti focicsapatok tornájával zárult.