A gyömbéres, fahéjas, szegfűszeges illatú mézeskalács nem csak a karácsonyfán mutat jól, feldíszíthetjük vele az adventi koszorút, az ajándékdobozok éke lehet, és nem utolsósorban nagyon finom vendégváró. Legtöbb helyen bizony össze is kapcsolódik a mézeskalács a karácsonnyal. Így gondolja ezt az Eldi pékség is, amely egészen december 23-áig mézeskalács műhelyt működtet a várban, ahol a legkisebbek is élőben végigkövethetik, hogyan készül a mézeskalács, hogy lesz a lisztből, mézből és fűszerekből igazi, omlós sütemény.

Ottjártunkkor éppen a Nicolae Bălcescu Általános Iskola 3. osztályos diákjait vezették be a mézeskalácssütés rejtelmeibe, vagy ahogy Orbán József Attila,  pékmester mondja, „a mézeskalács csodálatos világába”. „Ez az első alkalom, hogy mézeskalács-műhelyt indítottunk, hogy megmutassuk a gyerekeknek, hogyan is készül ez az általuk oly nagyon kedvelt termék. Részt vesznek a tészta készítésében, megformálásában, majd miután én megsütöttem, lehetőségük nyílik arra is, hogy kedvük és tetszésük szerint kidíszítsék a süteményeket” – magyarázza a pék, aki a hétköznapokban az egrestői pékségben süti a kenyeret, idén azonban Mikulástól karácsonyig reggeltől estig mézeskalácsot süt a gyerekeknek, a gyerekekkel. Eleinte csak párórás programmal működött a műhely, akkora volt azonban az érdeklődés, hogy meghosszabbították a programot: reggel 8-tól délután 5-ig lehet mézeskalácsot készíteni a műhelyben. Érdeklődés pedig van: délelőttönként óvodai, iskolai csoportok, délután családok néznek be, s vesznek részt a műhelymunkában.

Naponta 5-6 kiló lisztből és 2,5-3 kiló mézből készítenek mézeskalácsot, s az ünnephez közeledve a statisztika számai is egyre csak növekednek. „Egy olyan mézeskalácsreceptet sikerült előállítanunk, amely nem csak a minőségre fektet nagyon nagy hangsúlyt, hanem a hagyományra is. Olyan ízeket kevertünk belé, mint a fahéj, a szegfűszeg és a gyömbér. Persze a mézeskalács nem mézeskalács a méz nélkül, így ebben a receptben is az az, ami hangsúlyos” – mondja Orbán József Attila. Amikor az igazi mézeskalács titkáról kérdezzük, a szakember elmondja, hogy a legnagyobb titok az, hogy „nem kell sajnálni a hozzávalókat”. Emellett a mézeskalácstészta minél többet áll a hűtőben, annál jobb lesz. Huszonnégy, de akár negyvennyolc órát is állhat a hidegben. Ezt az időt igyekeztek ők is betartani, de most már akkora a kereslet, hogy nincs ennyi idő a tészta pihentetésére. Ettől eltekintve a kalács nagyon jó, nagyon finom – állítja a pék, s nem cáfolnak rá erre a gyerekek sem.

A Nicolae Bălcescu Általános Iskola 3. osztályos diákjai, nem csak készíteni, enni is szeretik a mézeskalácsot. De nem ezért hozta el őket a műhelybe Szatmári Zsuzsánna tanítónő, hanem, mert így karácsony közeledtével egy különleges élményt szeretett volna számukra. „Óriási élmény volt a gyerekeknek. Egyébként nem tudták, hogy milyen foglalkozásra jönnek. De ma volt kézimunka és rajzóra is, s ezt használtuk ki ilyen különleges tevékenységre. Itt ugye nem gyurmáztunk, hanem tényleg süteményeket készítettünk. Nem csupán kézügyességfejlesztés ez, közben készülünk a karácsonyra is” – fogalmaz a tanítónő.

A harmadikos Nagy Izabella például most először készített mézeskalácsot, ennek ellenére úgy érzi, könnyen ment a munka, s élvezte is. „Alig várom, hogy megmutassam otthon, s közösen megegyük” – szögezte le a kislány. Ungur Cinthiának a formázás nem ment olyan könnyen, megesett, hogy a tészta nem akart kijönni a formákból, de a díszítés majd kárpótolta: málnás és csokoládé ízesítésű ételfestékkel szépítgette a csillag, hóember, virág alakú süteményeit. S hogy a mézeskalács-sütés nem csak lányos tevékenység, azt például Szabó Zalán bizonyítja, aki már „tapasztalt” sütőként érkezett a műhelybe, ugyanis otthon is sütött már efféle sütemény. „Ez egy fiús-lányos tevékenység – szögezi le Zalán –, és egyáltalán nem nehéz. Így csináljuk otthon is, csak ez kakaós, otthon fehéret sütünk.”