Ha nem tetszett a vegyes név, legyen jó a tiszta román név – körülbelül ezt üzeni Cristian Chirteş liberális szenátor Marosvásárhely magyarságának azzal a javaslatával, miszerint 2018-ra, a román egyesülés centenáriumára George Enescuról kereszteljék el a Kultúrpalota nagytermét. Négy évvel korábban, akkori pártbeli felettese és egyben a megyei önkormányzat elnöke, Ciprian Dobre még az Enescu–Bartók nevet szorgalmazta, amit a város magyarsága nem fogadott el. A liberálisok akkori elnöke egy másik ötlettel is előrukkolt: megítélésében a közigazgatási palota dísztermének is vegyes nevet kellett volna felvennie, mégpedig a Bernády–Dandeát. Holott a múlt század elején Bernády György által megálmodott városháza tornyos épülethez Emil Dandeanak csak annyi köze volt, hogy Trianon után, a román hatalom által kinevezett polgármesterként beköltözhetett oda.

Centenáriumi események támogatását javasolták
A legutóbbi tanácsülésen a Szociáldemokrata Párt (PSD) megyei tanácsi frakciójának vezetője, Vasile Boloș egyetlen felszólalóként azt javasolta, hogy a 2017-ben megvalósítandó kulturális projekteknél nyissanak egy amolyan alkategóriát azoknak a pályázatoknak, amelyek az 1918-as gyulafehérvári nemzetgyűlés századik évfordulójára szervezett programok megvalósítására vonatkoznak. Továbbá azt kérte, hogy alakítsanak külön szakbizottságot ezek elbírálására, és a támogatás megítélése során ezeket az eseményeket kezeljék prioritásként. Péter Ferenc válaszában kifejtette, mivel nagy valószínűséggel január végére állítják össze az országos költségvetést, a megyei önkormányzatok büdzséjének kidolgozása pedig márciusra várható, majd akkor térjenek vissza a kérdésre.

„Elszomorít egy Enescu–Bartók név a Kultúrpalota nagyterme esetében, de mélyen felháborít egy Dandea–Bernády név az egykori városháza esetében” – nyilatkozott 2013 júniusában a sajtónak Lokodi Edit Emőke, a Maros megyei tanács akkori alelnöke, aki attól tartott, hogy távollétében a többségben lévő román tanácsosok nyélbe ütik a kezdeményezést. Néhány héttel később, a magyar pártok és civilek tiltakozása nyomán a PNL megyei tanácselnöke visszavonta javaslatát. Mandátuma végén azonban megpróbálta a Soós Zoltán által vezetett Maros Megyei Múzeum kezéből kivenni a Kultúrpalota ügykezelését, és átadni egy, a tanács által létesítendő menedzsmentcégnek. Ennek már létrehozása előtt ismert volt a neve és Sergiu Zereş elnöki kabinetfőnök személyében a leendő vezetője. Cserébe Dobre egy aligazgatói állást ígért a magyaroknak. Mivel a választások után RMDSZ–PSD koalíció került a megye élére, a cégalapítás lehetőségét elvetették.

Cristian Chirteş azzal indokolja mostani javaslatát, hogy 2018-ban lesz nyolcvan esztendeje annak, hogy a híres román zeneszerző utolsó koncertjét tartotta a marosvásárhelyi Kultúrpalotában. A PNL-s politikus abból indult ki, hogy a napokban Marosvásárhelytől harminc kilométerre, Szászrégenben kellő tisztelettel ünnepelték meg, hogy kilencven évvel ezelőtt, 1927 januárjában George Enescu hegedűkoncerten lépett fel a város akkori báltermében, a művész tiszteletére az önkormányzat még 2002-ben róla nevezte el az ifjúsági kultúrházat. „2018-ban nyolcvan éve annak, hogy George Enescu megtartotta hét koncertjét a Kultúrpalotában. Itt az ideje, hogy Marosvásárhely is történelmi elismerésben részesítse a zeneszerzőt, azzal, hogy a Kultúrpalota nagyterme felveszi az Enescu nevet” – érvelt Chirteş. A libánfalvi születésű politikus arról nem tesz említést, hogy a történelem során Bartók Béla is fellépett a Bernády György polgármestersége alatt épült Kultúrpalotában.

Amint várható volt, az RMDSZ ezúttal sem örült a névadás felmelegítésének – annál is inkább, mivel az új indítványozó ezúttal „kifelejtette” belőle a magyar elemet. Péter Ferenc megyei tanácselnök lapunktól szerzett tudomást Chirteş javaslatáról, melyet ugyan nem tart elvetendőnek, de szerencsésnek sem. „A javaslatokat meg kell hallgatni, majd elemezni. Viszont nem tartanám jónak, ha az eredeti, Kis- és Nagyterem megnevezéseken módosítanánk” – szögezte le az önkornányzat vezetője. Szerinte kerek évforduló ide, kerek évforduló oda, de kár lenne a budapesti Komor Marcell és Jakab Dezső által tervezett épület hagyományát és történelmét felbolygatni.

Lapunk megpróbálta elérni az ötletgazda Cristian Chirteşt, azonban a liberális szenátor többszöri megkeresésünkre sem válaszolt.

Játszadozás az utcanevekkel
A trianoni impériumváltást követően a román hatóságok George Enescuról nevezték el a Kultúrpalota utcáját. A második bécsi döntés után az utca visszakapta eredeti – Ferencz József – elnevezését, de Erdély újrafoglalása után a kommunista hatalom ismét visszatért az 1920 utáni névre. Bartók Béla nevét egy másik főtéri utca viseli. A harmadik zeneszerző, akiről több mint száz évvel ezelőtt utcát neveztek el, Liszt Ferenc. Marosvásárhelyen volt valamikor Erkel Ferenc utca is, de a múlt rendszerben a korszaknak „megfelelő” Uzinei–Üzem nevet kapta.