A mezőgazdasággal foglalkozó gazdálkodók a már említett ok mellett keveslik az állami támogatást is, ezért más megélhetési lehetőséget választanak. A megkérdezettek elmondása szerint a jószágok száma évről évre csökken a faluban, az elmúlt három évben 110 szarvasmarhát tartottak a faluban, tavalyra már csak 60 maradt, míg az idén mindössze 11 van. A tej szabadon való eladásából vagy feldolgozónak való átadásából származó összeg nem fedezi még a havi kiadást sem, a földek megmunkálására sincs lehetőség, mert kiöregedett a község.

Barta Attila helyi állattenyésztő víziója szerint ilyen körülmények között a községben nincs jövője a mezőgazdaságnak, hiszen a fiatalokat ez az ágazat egyáltalán nem vonzza, mindenki egyetemre menne, vagy más területen helyezkedne el. A gazda visszaemlékezett arra az időre, amikor sokat jelentett az, ha egy családi gazdaságban állatok voltak. „Ma már közömbösen tekintenek az állatokra, hiszen a nagy üzletek megjelenése és jelenléte miatt mindenki onnan vásárol, nincs rászorulva az egészséges saját termékre” – mondta Barta Attila. Véleménye szerint megéri a külföldieknek, hogy kevesebbért adják el termékeiket, mert sokkal olcsóbban állítják elő, mint a mi gazdálkodóink, az évi bejövetelük meg akkora, hogy megengedhetik maguknak az olcsójánoskodást.

Beszélgetőpartnerünk szerint azért is csökken a mezőgazdasággal foglalkozók száma, mert az állattenyésztés sok türelmet, állandó ottlétet – nincs szabadnap, ünnepnap –, energiát, nagy anyagi befektetést igényel. „Hiába fordulnak az állatokhoz szeretettel, s gondoskodnak róluk, így, minimális támogatással nem éri meg” – mondta Barta gazda. Másik probléma a bizalom hiánya – nehéz olyan embert találni, akire rá merik bízni jószágaikat, és a falu kiöregedése miatt nincs kit fogadni, hogy megmunkálja földjüket. Csak akkor éri meg állatokkal foglalkozni, ha megvannak a szükséges földművelő gépek és szakemberek, ezekkel lehet költséghatékony gazdálkodást művelni, hiszen az eszközök kölcsönzése vagy a bérmunka óriási anyagi megterhelést okoz.

A kutyfalvi mezőgazdászok számára problémát okoz az állatok táplálékkal való ellátása, a takarmány biztosítása, hiszen (például) a július 18-án kiöntött Maros nagy károkat okozott, elárasztva a termőföldeket, legelőket, kaszálókat, így a jószágoknak nincs mit enniük – mondta el Ioan Mărginean volt állattenyésztő, aki felhagyott a marhatartással. A széna megvásárlása, házhoz szállítása jelentős összeget igényel, ami nem fordul vissza a tej árában. A juhtartóknak sem könnyű, a gyapjút már senki nem vásárolja fel, sertéssel sem éri meg foglalkozni az utóbbi években, annyira lecsökkent a disznóhús ára. Egyedül a tej felvásárlási ára jelentett némi biztonságot a gazdálkodóknak, de a kvótabeszüntetés óta ez is drasztikusan csökkent.

A helybeli termelők nem túl derűlátó véleménye szerint kevesebb mint két éven belül már senki nem fog állatot tartani a gazdaságában Kutyfalván, a volt tejtermelők is a nagy üzletházak kínálatára szorulnak majd tejből és tejtermékből. Ha nem figyel oda az agrárium vezetése, a mezőgazdaság teljesen megszűnik – vélekednek.

Jakab Ibolya