Az elképzelésről Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere beszélt, aki elárulta, már magyarországi bankárokkal is egyeztetett, akik az anyaországban bevezetett bankadót követően ezt tisztességes megoldásként látják. A városvezető elmondta nem tisztességes, az, ahogyan Romániában a teljes terhet a hitelt felvevők nyakába próbálják varrni, így egy törvény-tervezet kidolgozását kezdeményezték, amely hamarosan elkészül, és még idén benyújtanák a parlament elé.

Mint magyarázta, előreláthatólag 2015. július elseje lenne az a reális dátum, ameddig életbe léphetne, továbbá megjelenhetne a Hivatalos Közlönyben. A tervezet alapján a korábban valutában felvett hitelt át kellene számolni lejbe, mindezt pedig a hitelfelvétel napján érvényes árfolyam alapján tennék meg. Antal Árpád ugyanakkor hozzáfűzte, az eddig kifizetett és az újraszámolás közti, árfolyam-váltakozás következtében létrejött összeg különbözetét három részre osztanák. Ennek alapján harminc százaléka az egyén, azaz a hitelt felvevő személy vesztesége lenne, ugyanis, mint az elöljáró fogalmazott: senki nem kényszerítette a hitelfelvételre. Ugyancsak harminc százalék terhelné az államot, amely ezt az összeget a bank fele kellene kifizesse.

„Erre azért van szükség, mert az államnak is van egyfajta felelőssége abban, hogy a természetes személyeknek adhattak valutában hitelt” – magyarázta Antal Árpád, aki hozzáfűzte, hogy egyrészt az állam felelőssége is a devizahitelesek eladósodása, hiszen egyrészt Románia a korábban kijelölt határidőig nem tért át az euró bevezetésére. A polgármester kifejtette, hogy az államnak a nemzeti bankon keresztül szabályoznia kellett volna a felvételeket, hogy mindenki abban a valutában vehessen fel hitelt, amelyben fizetést kap. A bankoknak a maradék negyven százalékot kell elkönyvelniük veszteségként, ugyanis azért felelősek, mert nem számoltak az árfolyamkockázattal, valamint nem biztosítottak lehetőséget arra, hogy amennyiben a deviza értékének növekedése meghaladott egy meghatározott szintet, akkor átválthassa kliensük lejbe hitelét – vázolta a helyzetet Antal Árpád.

Az intézkedésre különben azért lenne szükség, mert egyre gyakrabban fordulnak elő kilakoltatások a felvett devizahitelek megfelelő törlesztésének hiánya miatt, így sokan az utcára kerülnek, valamint ANL tömbházak sem ítélhetők oda nekik, hiszen ennek feltétele lenne, hogy 1989 után nem rendelkeztek saját lakással. Amennyiben a probléma nem oldódna meg, akár az ingatlanpiac összeomlására is sor kerülhet, mutatott rá a polgármester, aki elmagyarázta: ha túl sok, a hitelfelvevők által garanciaként használt lakás jut ki az ingatlanpiacra, akkor az leszorítaná a piacon levő összes ingatlan árát.