A negyedben élők közlekedési gondjai akkor keletkeztek, amikor a dán kazán épült, és a negyed tömbházaihoz új fűtéshálózatot vezettek. Azóta a tömbházak közötti utak katasztrofálisak, az esővíznek nincs hová lefolynia, gyalog nem lehet eljutni akár a boltig sem, a tömbházak alapja pedig ázik – sorolta az a tucatnyi személy, aki a 9-es számú tömbházakból jött ki a hideg ellenére, hogy elmondhassa problémáit a sajtónak.

A dán kazán és a Forradalom negyedi hálózat építése még Pál Árpád polgármester idejében, azaz 2004 előtt zajlott. A lakók még emlékeznek Pál kijelentésére, miszerint, miután beindul az új fűtésrendszer, a kivitelező cég kötelessége, hogy a tereprendezést elvégezze, az utakat helyreállítsa. És el is fogja végezni ezt – ígérte akkor Pál. A helyreállítás azóta sem történt meg. Akkor, amellett, hogy felásták a negyed nagy részét a vezetékek földbe helyezésekor, a nehéz gépek súlya alatt az addig jó minőségű betonút is tönkrement.

A következő négy évből sem jók a helyiek emlékei. Pap József betömette azt az árkot, ami a gyilkostói út mentén haladt. Azóta az esővíz Felszeg felől nincs, hol lefolyjon, így nagy része a lakónegyed tömbházai között állapodik meg. Egy másik akkori munkálat során a gyilkostói út és a Kórház utca találkozásánál elvágták az esővíz-csatornát, tönkretették a lefolyót. Ezzel még rosszabb lett a helyzet a negyedben.

Mezei János megválasztásakor ígéretet tett, hogy megoldja ezt a gondot. Aláírásgyűjtés zajlott a negyedben, beadványt fogalmaztak meg. Lázár Zoltán akkori alpolgármester ki is érkezett, topográfusok és más szakemberek keresték, mit kellene tenni. Írásban tett ígéretet, hogy rövid időn belül lesz megoldás. Aztán nem történt semmi. Azaz mégis: egyszer kavicstöltés érkezett, amit szétterítettek. Ez azonban alig tartott valamit.

A negyedben többnyire idősebb emberek élnek, de vannak azért fiatalabbak is, gyermekekkel, akik számára az egész környéken nincs egy játszótér – említik, de többnyire az idősek gondjait panaszolják. Nagyobb esőzésekkor gumicsizma nélkül ki sem lehet jönni a lépcsőházból, tégladarabokat dobnak a pocsolyába és azokon egyensúlyoznak, hogy eljuthassanak a boltba, vagy kivihessék a szemetet. Hogy a vizet valahogy levezessék, árkokat improvizálnak a helyiek.

Azt is elmondják, hogy habár erre is volt ígéret, a környéken nincs egyetlen lámpaoszlop sem. Így a tömbházak közötti tér megvilágítása közösségi összefogásból oldódott meg, a lakók pótoltak össze és szereltek lámpát az egyik tömbház oldalára. A tehetősebbek többször is hordattak ide kavicsot, a nagyobb gödrök feltöltésére. Ugyanakkor hozzáteszik, hogy az itt álló jegenyesor elöregedett, balesetveszélyes. Évek óta kérték, hogy kivágják, vagy visszavágják ezeket. Más szomszédok ellenben azért gyűjtöttek aláírásokat, hogy a fakivágást megakadályozzák.

Egy asszony felemlíti, hogy a mostani „pocsolya-tavak” helyén egykor nagyon jó minőségű út volt, és a csendes környéken nyugodtan focizhattak a fiai. Egy férfi emlékei nem annyira régiek, ő mintegy tíz éve az egyik lakónegyedi „tónál” tanítgatta fiát a horgászat alapjaira... „Elitnegyed volt, nyomornegyed lett” – állapítja meg egy másik lakó.

Tudják ugyan, hogy elkészült egy rendezési terv, ami a negyedet és környékét érinti, de hogy konkrétan mi van benne, azt nem nagyon ismerik. „Felelőtlenek is vagyunk kicsit” – ismerik el, amikor elhangzik, hogy a terv nyilvános bemutatásán alig néhányan vettek részt. Garázsbontások lesznek, azt tudják, de ennél sokkal fontosabbnak tartanák, hogy a város kiküldjön már egy gépet, ami elegyengeti a terepet, legalább átmenetileg járhatóvá téve az utat. A tervezett negyed-átalakításról, mint Nagy Zoltán polgármester nagy tervéről hallottak, de nem hiszik, hogy a közeljövőben lesz ebből valami. Ha lesz is pályázat, legalább két év, míg a tervből munkálat lesz – mondja egy értesült. Ők azonban most szeretnének valamilyen kézzelfogható eredményt látni. György István alpolgármestert egy hete keresték meg gondjukkal, és kaptak ígéretet, hogy egy gréder simítja el az útfelületet.

A lakók panaszait tolmácsoltuk a városháza felé. Így reagáltak: „Sajnos nem új keletű és nem egyedi probléma a Forradalom lakónegyed utcáinak állapota. A problémát jelezték az önkormányzat irányába, amelyre György István alpolgármester ígérete a földgyalu (gréder) kiküldése, amely még alkalmas időjárás hiányában, a hóesés és a hideg miatt még nem valósult meg”. Hozzáteszik: számottevő útjavítás jelenleg nem lehetséges, a költségvetésből nincs előirányzott összeg erre a célra. Ezzel az egyelőre átmeneti segítséggel próbálják meg valamelyest enyhíteni a problémákat, amint még egy kicsit melegedik az időjárás, és lehetővé válik a munkálat kivitelezése.