– Tavaly év elején az előkészített pályázatokról is beszélt lapunknak, hogy haladtak ezekkel?

– 2016-ban nem volt uniós projektünk, viszont megnyert uniós pályázatunk igen. A pénz ugyan még nem jött be, de közel 2 millió euróra számítunk, ennyi a három nyertes pályázat összértéke. Hét községi út teljes felújítása, a művelődési ház felszereltségének bővítése, illetve az alszegi óvoda felújítása valósulhat meg ebből a pénzből. Az útrehabilitációs projekt keretében az Állomás, a Malom, a Füzes, a Fenyő, a Kárpátok, a Gábor Áron utcát és a Hosszú utcának a temetőhöz vezető felét újítjuk fel. Az utcákra aszfalt kerül, sáncok, átereszek, bejárók épülnek. Az Állomás és a Malom utcában járda is épül, mivel megengedi ezt az utcák szélessége. A többi utcában födött árkok képezik majd a gyalogjáró-felületet. Amikor kiderült, hogy nyertes a pályázatunk, az említett utcákban a víz- szennyvízhálózat kiépítésének láttunk hozzá. Most már nagyjából végeztünk ezekkel a munkákkal, tavasszal a lekötések ellenőrzése fog megtörténni.

Egy másik pályázattal az alszegi óvoda felújítását céloztuk meg. A több mint 130 éves, impozáns épület külső, belső felújítását, átalakítását tervezzük. Természetesen megmarad a régi formája, de előtte parkoló, új kerítés, udvarán játszótér épül, és az óvodát teljes felszereléssel is ellátjuk.
A harmadik nyertes pályázatunk a művelődési ház felszerelésének bővítésére irányul. A nagyobb termeket légtechnikai berendezésekkel látjuk el, a színházterembe pedig a törvényes előírásoknak megfelelően alakítjuk át a nézőtéri széksorokat. Ezt az ülőalkalmatosságok kicserélésével együtt tervezzük. Az ebédlőbe, a konferenciaterembe új bútorzat kerül, az udvar át lesz alakítva, új kerítést, kamerarendszert szerelünk fel, egész aprólékos lesz a munka. A pályázatban nincs benne, így saját pénzből tervezzük elvégezni azokat a munkálatokat, amik még szükségesek az épület külsejének, a lépcső átalakításának tekintetében.

– Van-e jelenleg elbírálásra váró pályázata a községnek?

– Már több szűrőn is átment a szennyvízhálózat befejezését célzó pályázatunk. Ez az egyik legnehezebb munkálat a településen, amit több fázisban végeztünk eddig. Az évek folyamán annyira sikerült kiépíteni a hálózatot, hogy mintegy 8 százaléknyi van még hátra. Ha sikerül finanszírozást nyernünk, két és fél éven belül befejezhetjük a munkát, és a település minden háztartásának lehetősége lesz rácsatlakozni a víz- és szennyvízhálózatra. Ennek a pályázatnak az összértéke 1,5 millió euró.

– Melyek azok a fejlesztések, amelyek eredményei látványosak voltak 2016-ban?

– Sikerült folytatni a központon elkezdett járdásítást a faluvégek felé. Tölgyes irányába mintegy 350 méter járda épült, Maroshévíz irányába a benzinkútig jutottunk el. Remete és Szentmiklós felé már 2015-ben sikerült megcsináljuk nagyrészt, de ott is és máshol is folytatjuk idén a járdaépítést. A tűzoltószertárnál felújítómunkák voltak, akárcsak a piacnál, aminek területért leburkoltuk, új kerítést építettünk. Idén itt a bútorzatot is kicseréljük. Szintén tavaly sikerült átemelőszivattyúkkal bővíteni a szennyvízhálózatot a mélypontokon. 

– Az oktatást, a kultúrát mennyire sikerült támogatni, milyen közösségi programokat szerveztek tavaly?

– Egy játszóteret építettünk a Csibi Andor iskolához, a Puskás Tivadar iskolában a névadó család régi címerének elhelyezését segítette az önkormányzat. A Siklódi Lőrinc iskola elé újabb két kopjafát készíttettünk, így most három emlékoszlop őrzi azoknak a pedagógusoknak a nevét, akik a második világháborúig Ditróban szolgáltak.

Támogattuk az Erős Zsolt és Kiss Péter hegymászók emléktábláját elhelyezők túráját, rendezvényekkel kapcsolódtunk be a Márton Áron emlékévbe. Voltak könyvbemutatók, megtartottuk a falunapokat, a Szent Gellért terepfutóversenyt, a lovasnapokat, a rönkhúzó versenyt, a motoros Cengellér kupát. Támogattuk a hagyományőrző csoport tevékenységeit, a néptáncoktatást. Az ifjúsági fúvószenekarnak az önkormányzat továbbra is a fenntartója.

– Látványos a művelődési ház mellett épülő létesítmény építése. Itt még mennyi munka maradt idénre?

– 2015-ben a LEADER-program keretében végeztük el ennek a projektnek az első fázisát, a patak jobb oldalán építettük ki a tematikus parkot. Tavaly a megyei tanács támogatásával folytattuk a munkát. Megépült a híd, már csak a malomkerék elhelyezése van hátra, illetve a patak túloldalán a térrendezés. Bár oda eredetileg azt terveztük, hogy kültéri sportszereket helyezünk el, változtattunk az elképzelésen. Folytatva a Ditró nevezetességeiről kialakított tematikus megállókat, ott a község kulturális és sportéletének szentelünk kiállítófelületeket. A kültéri sportszerekről nem mondtunk le, azokat a központi parkba fogjuk elhelyezni.

– Mi jelentette a legnagyobb nehézséget 2016-ban?

– A tavalyi év nagy fekete pontja, hogy mivel a kormány leállította a helyi fejlesztési program keretében zajló projektek finanszírozását, rákényszerültünk, hogy saját alapokból fizessünk ki a szennyvízhálózat bővítési munkálatait. Mindezt annak ellenére, hogy 800 ezer lejes finanszírozási szerződésünk van a kormánnyal erre. Szerencsére volt tartalékunk, és abból kifizettük, így a kormány ebbe a projektbe több mint 400 ezer lejjel tartozik nekünk. Ezt a pénzt vissza szeretnénk kapni.

– Milyen fejlesztési tervei vannak idénre az önkormányzatnak az említetteken kívül?

– Saját pénzből folytatjuk azokat a munkálatokat, amiket elkezdtünk. A járdaépítéssel szeretnénk haladni, továbbá a felszegi iskola rendbetételét tervezzük. Itt egy nyertes, majd visszavont pályázatból már nekiláttunk a felújításnak, de mivel kiderült, hogy nem számíthatunk a támogatásra, leállítottuk a munkát. Kormánytámogatással szeretnénk folytatni Orotván a Salamás felé vezető községi út rehabilitációját. Igazság szerint nagy fejlesztési terveink – a nyertes projekteken kívül – nincsenek, lévén, hogy a pályázatok miatt állandóan kell legyenek pénztartalékaink, mivel csak az elszámolások után kapjuk meg a finanszírozást, így a kivitelezés részleteit saját költségvetésből kell kifizetni. Ditró legtöbb 4 millió lejből gazdálkodik évente, ebből 1-2 millió lejes részletet megelőlegezni nagyon megterhelő. Abban reménykedünk, hogy a kért finanszírozási előlegre jóváhagyást kapunk – ha így lesz, akkor újratervezünk. Februárban jelennek meg az újabb eu-s kiírások és nagyon meg kell gondoljuk, hogy akarunk-e újabb pályázatokat letenni, lesz-e elegendő fedezetünk lebonyolítani a projekteket. Ettől függetlenül már elkészítettünk egy pályázatot 14,5 kilométer mezei út felújítására, illetve készülnek a tervek a megyei utak mentén a járdaépítésre.

– Választási év volt tavaly. A kampány mennyire nyomta rá bélyegét a közhangulatra?

– A helyhatósági választások általában felborzolják a közhangulatot, de lévén, hogy a 2016-os választásokon egyedüli jelöltként indultam a polgármesteri tisztségért, csendben zajlott a kampány. A képviselő-testület összetétele sem okozott meglepetést –13 RMDSZ-es és két néppárti képviselője van a helyi tanácsnak. Tavaly év elején nyilatkoztam: jó csapattal jól lehet dolgozni, ezt kijelenthetem most is. Remélem, hogy az új kormány béremeléssel ösztönözni fogja a közhivatalnokokat is, mert az országban az egyik legalacsonyabb bérezésük nekik van a közszférában.

– Milyen más elvárása van az új kormánytól?

– Az, hogy biztosítsa a normális munkafolyamatokat. Ha pályázatokat írnak ki, ne fagyasszák be azokat, finanszírozzák a nyerteseket. Az RMDSZ-es képviselőktől azt várom el, hogy álljanak ki száz százalékosan, hogy a földviszonyokat végre tisztázni tudjuk. Minél inkább több idő telik el, annál nehezebb lesz: eladódnak a területek, zsebszerződések születnek, meghalnak az emberek. Rengeteg a bonyodalom, ezen kellene segíteni.