Székelyhon.ro
2017. február 25., szombat; Ma Géza napja van
Rss Facebook oldal Twitter oldal Youtube csatorna Google +1 oldal

Vitatják a besorolást a várakozó települések vezetői

Iszlai Katalin | 2016.11.22. [13:19]

Eltérő véleményeket fogalmaztak meg a várakozóként megnevezett csíkszéki települések vezetői a Sapientia egyetem oktatójának doktori dolgozatában kimutatott besorolással kapcsolatosan. Azért vannak, akik szerint teljesen valós az ábrázolt kép.

kaszonaltiz vn 010_bKászonaltíz elszigetelt település. A még jobbra törekednek

Nemrég írtunk Székely Kinga Katalin, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) csíkszeredai oktatójának doktori disszertációjáról, amelyben több szempontot figyelembe véve rangsorolta a csíki településeket.

A vizsgáltak között kilenc olyan települést is azonosítani lehet, amelyek felismerték ugyan, hogy a fejlődés érdekében intenzívebb tevékenységekre lenne szükség, azonban a jelenlegi helyzetük azt mutatja, hogy egyelőre a tervezési, elgondolási szakaszban vannak. Ebbe a típusba sorolhatók az alábbi települések: Csíkszentmihály, Tusnád, Pálfalva, Szenttamás, Kászonaltíz, Csíkszentgyörgy, Rákos, Gyimesfelsőlok és Kozmás.

A felsoroltak közül mindegyik település községközpontként működik, így arra is rákérdeztünk, mit szólnak ahhoz, hogy a közigazgatásilag hozzájuk tartozó települések a passzívak kategóriájába kerültek. Szentmihály esetében Vacsárcsi, Pálfalva esetében Csomortán és Delne, illetve Csíkszentgyörgy esetében Menaság és Bánkfalva került be a kutatásba, ugyanis esetükben a lakosságszám meghaladja az 500 főt.

A kutatás szerint a passzívként besorolt települések jellemzően kisebb falvak, nem rendelkeznek központi adminisztratív státusszal, ennek következtében a tevékenységi hatáskörük is sok esetben korlátozott. Tevékenységeiket tekintve inkább a passzív hozzáállás a jellemző: hiányzik vagy kevés az olyan kezdeményezés, ami a közösség részéről érkezne. Ez jellemző mind a gazdaságfejlesztés tekintetében, mind a közösségi fejlesztésben is.

Szentmihály polgármestere, Izsák-Székely Lóránt érdeklődésünkre elmondta, egyetért a besorolással, valóban várakozó a település. „Nincs kész a csatornázás, a vízhálózatra még nincs mindenki rácsatlakozva, a munkálatok akadoznak. Sok infrastrukturális beruházásra van szükség, és ami a legjobban fáj nekem az az, hogy a földek tisztázásának helyzetével el vagyunk maradva, a közbirtokosság nem kapta meg a birtoklevelét, így pályázni sem lehet. Várakozunk, mint egy virág, amelyik most kellene kinyíljon. A közösségi élet szempontjából a régi ifjúsági szervezet már nem működik, de van három új szervezet, azonban a működésük nem olyan, mint amilyen a régié volt. Az iskolák, a közbirtokosság és az egyház, illetve a hivatal között elég fagyos volt a viszony, most azonban új utakra szeretném terelni ezeket a kapcsolatokat. Egyébként Vacsárcsi nem passzív, községszinten az első helyen van, hiszen ott történt a legtöbb fejlesztés. Azt nem értem, hogy Ajnád miért nem került bele a kutatásba, mert ott még nagyobb a lakosság, mint Vacsárcsiban. A jövőben az a legfontosabb, hogy a hétköznapi dolgokat megoldjuk: az emberek ne járjanak nyakig sárban, illetve éjjel sötétben az utcán. Ezenkívül a földek elhelyezésének tisztázása is nagyon fontos, próbáljuk helyrehozni azt, amit 20 év alatt nem tudtak megcsinálni” – tette hozzá Izsák-Székely.

György József, Tusnád polgármestere saját bevallása szerint nem olvasta a doktori dolgozatról szóló cikket, azonban rövid tájékoztatás után véleményt alkotott a témával kapcsolatosan. „Nem tudom pontosan, milyen szempontok szerint vizsgálódott a kutató, de az a véleményem, hogy a csíki települések magukra vannak hagyva. Ez abban is megnyilvánul, hogy a helyzetnek köszönhetően az emberek is másfelé fordulnak. Az egyszerű embernek nincs jelentősége, így nem meglepő, ha a közösségi élet nem virágzik. Sokan külföldre mennek dolgozni, s így nem érdekli őket, hogy mi történik itthon, mert nem ebből élnek. Eddig az emberek mezőgazdasági munkát végeztek, de már ez sem vonzó, hiszen nem éri meg az alacsony eladási árak miatt. Lassan elnéptelenednek a falvak, hiszen a kereseti lehetőségek nagyon alacsonyak” – adott hangot véleményének György.

Szenttamás polgármestere, Kedves Róbert elmondása szerint furcsának tartja ezt a pozíciót, hiszen folyamatosan dolgoznak azért, hogy fejlődjön a település. „Van egy olyan érzésem, hogy azok a községek, amelyek az elmúlt 15 évben váltak le – és új községgé alakultak –, nehézkesebben haladnak, mint azok, amelyek már rég községközpontként működnek. A víz és a szennyvíz problémája volt az, amire az elmúlt időszakban nagyobb hangsúlyt kellett fektetni, de elkezdődtek az aszfaltozási munkálatok is, felújítottuk az óvoda és az iskola udvarát. A jövőben az aszfaltozás befejezése és a LEADER pályázatok leadása nagyon fontos. Célunk továbbá azoknak a fiataloknak a hazacsalogatása, akik külföldön vannak. A közösségi élet szempontjából működnek bizonyos szervezetek és csoportok, de szeretném, ha további civil szervezetek is alakulnának” – hangsúlyozta Kedves.

András Zoltán, Kászonaltíz polgármestere szerint elfogadható ez a besorolás, hiszen kevés iparral rendelkezik a település, így nem tud nagy eredményeket felmutatni. „Mindenképpen pozitív, ha egy ilyen tudományos munkában nem a legutolsó szinten vagyunk, főleg olyan településként, amely valamilyen szinten elzárt a városoktól. Elszigetelt település vagyunk, de helyi szinten úgy látom, hogy a régi állapotokhoz viszonyítva, ha csak egy kicsivel is, de túl vagyunk a várakozó szinten. Örökké kell törekedni a még jobbra, és a vidék el kell fogadja azt, hogy szükség van egy mentalitásváltásra, egy saját magunkkal szembeni igény kialakítására, s csak ez után következnek a civil szervezetek által rendezett események, amelyeken mindenki megtalálhatja a neki szánt szerepkört. Van amivel dolgozni a jövőben, az infrastrukturális fejlesztésekről már kicsit elcsépelt beszélni, de sajnos a régióban még ennél tartunk. Az iskola mellé egy óvoda építését is tervezzük, mert nagy szükség van rá. Nem utolsó sorban van egy műemlék épületünk, a Balázsy-kúria: most már sínen vagyunk, hogy ez a község tulajdonába kerüljön, mint B-kategóriás műemlék” – emelte ki András.

Kozmás polgármestere, Szántó László szerint nem feltétlenül az ábrázolt képet mutatja a település. „Ha megnézzük, elég sok minden működik, akár a civil élet, akár önkormányzati szinten vizsgáljuk. Nem várakozás jellemzi a települést, hiszen ha az emberek megkapják a megfelelő motivációt, akkor mindenképpen tesznek is azért, hogy működjön az élet. Nagyon sok fejlesztés volt, egy lépésre állunk a csatornahálózat befejezésétől, a községi utak 90 százaléka le van aszfaltozva, ezek a mindennapi életben érintik a lakosokat. Továbbá kisebb beruházások is történtek, például egy kisebb multifunkcionális közösségi ház teljes felújítása fejeződött be. A jövőben az elkezdett beruházások befejezése, illetve egy új óvoda létesítése és a hátralévő utak aszfaltozása, járdák felújítása következik. Szociális téren kell előrelépjünk, hogy a rászorulók életét tudjuk megkönnyíteni” – tette hozzá Szántó.

Császár Attila, Rákos polgármestere elmondása szerint nem ért egyet a település besorolásával. „Annak örülök, hogy valaki tudományos szempontból értékelte a csíki településeket, hiszen ez csak jót hozhat mindenkinek. Ami Csíkrákost illeti, a rendelkezésre álló lehetőségek – figyelembe véve a település nagyságát, lakosságát, és gazdasági potenciálját –, nem vagyok biztos abban, hogy a várakozók kategóriájába tartozunk. Amit lehet, maximálisan kihozunk magunkból, megtesszük a lehető legtöbbet. Intenzív iskolafejlesztés van jelen pillanatban, folyamatban van egy nyertes uniós pályázatunk, ami azt jelenti, hogy a település összes kis utcáját leaszfaltozzuk, ha jól haladunk. Amire a legbüszkébb vagyok az az, hogy nagyon aktív a civil élet, nincsen olyan hónap, mikor ne lenne esemény, és a szervezetek is folyamatosan dolgoznak. Az volt a cél, hogy kitörjünk abból a letargiából, ami megfigyelhető az utóbbi időben Székelyföldön: a hangsúly a közösségen van. Hiába bármilyen megvalósítás, beruházás, ha az a közösség, aki kellene élvezze és örüljön neki, az nincs. Hamarosan 100 éves lesz a rákosi általános iskola épülete, ennek kapcsán egy többnapos ünnepséggel készülünk, és egy olyan kiadvánnyal, ami összefoglalja ezt az időszakot. Nem titkolt célunk, hogy felhívjuk a helyi lakosok figyelmét, hogy nem érdemes városi iskolákba elvinni a gyerekeket, hiszen itt is ugyanolyan minőségű oktatásban részesülnek” – emelte ki Császár.

Csíkszentgyörgy polgármestere, György József fontosnak tartotta kihangsúlyozni, hogy a község sajátságos helyzetben van, ugyanis 10 faluból tevődik össze, így teljesen más fejlesztési stratégiát kell kövessenek. „Fejlesztéseket csak úgy lehet elindítani, ha a tulajdonjogok rendezve vannak, és a jövőben ennek rendezését szeretnénk megoldani, de ez nagy munka, ugyanis Csíkszentgyörgy község több mint 24 ezer hektáron fekszik. Úgy kell alakítani a falvak fejlesztését, hogy mindenhol legyen valami. Ez egy bűvös kör, mert nem lehet kiválasztani egy bizonyos falut, hanem állandó egyensúlyban kell tartani a falvak fejlesztési tervét. Ha csak Csíkszentgyörgyön csinálunk valamit, akkor például Menaságon vagy Bánkfalván számon kérnek, és fordítva. Ezt mindig szem előtt kell tartani, de közben fejlődni is kell. Mindez értelmében nem tudom külön tárgyalni a falvakat, hiszen egyformán kezeljük azokat, és a mi szemünkben mindegyik egyforma. Minden középületet – kultúrházakat, iskolákat, óvodákat – felújítottunk, rendbe tettük a község adminisztrációjához tartozó épületeket, a terveket mindig úgy állítjuk össze, hogy mindegyik falut érintse. A jövőben sem lehet elkerülni ezeket a szempontokat, az alapinfrastruktúra kiépítése a legfontosabb, hiszen enélkül nem tudunk tovább fejlődni” – vélekedett György.

palfalva megyei ut vn 002_bCsíkpálfalván is vitatják a besorolást. Az úthálózat még fejlesztésre szorul

Ferencz Csaba, Pálfalva polgármestere szerint a gyakorlatban egyáltalán nem az ábrázolt képet mutatja a település. „Nem értek egyet a besorolással, mert nem ez a reális helyzet. Az emberek megállítanak és háborognak azt állítva, hogy ez nem így van. Sok minden történt az elmúlt években, a szennyvízhálózat kiépítése, az utak aszfaltozása, a művelődési otthon felújítása és az óvoda építése nagy előrelépést jelentett. A civil szervezetek is jól működnek, velük együtt szervezzük a különböző rendezvényeket. Szerintem nincs különbség a községközpont és a hozzá tartozó falvak között, a jövőben az úthálózat további kiépítésével és a közvilágítás felújításával szeretnénk foglalkozni. Legalább feltörekvőnek tartom a települést, hiszen a testület mellett a helyiek is folyamatosan új ötletekkel állnak elő” – tette hozzá Ferencz.

Gyimesfelsőlok polgármestere, Pap Imre érdeklődésünkre elmondta, látszik, hogy 5 évet ölelt fel a kutatás, ugyanis ez idő alatt sokat változott a település. „Ha a kutatás időszakának elejét nézzük, akkor helyénvaló ez a besorolás, de jelenleg nem értek egyet vele, ma már egy kategóriával előbb vagyunk. Úgy gondolom, hogy Középlokkal egy kategóriába tartozunk, hiszen nálunk már működik a vízhálózat, és átadtunk egy projektet, ami 6 kilométer aszfaltútra vonatkozik. A közösségi élet szempontjából is történtek előrelépések, sport és kulturális szempontból évről évre látszik a fejlődés. A jövőben a kultúrotthon felszerelése és bebútorozása az elsődleges cél, ezenkívül Középlokkal közösen egy szennyvízhálózat kiépítését tervezzük, továbbá aszfaltozás és az utak telekkönyvezése következik” – sorolta Pap.

Csíkmindszent a passzívak között

Csíkszentlélek községközpontként nem került bele a kutatásba, ugyanis a lakosságszám nem haladja meg az 500 főt, ugyanakkor a közigazgatásilag hozzátartozó Mindszentet a passzívak kategóriájába sorolta az oktató. Krézsek Erika, Szentlélek alpolgármestere megkeresésünkre elmondta, Mindszent valóban az átlagos kezdeményező települések közé sorolható, ezt a város közelségével tudná magyarázni. „A város közelsége a közösségi, illetve a gazdasági életre is negatív hatással van, teljesen passzívnak azonban nem nevezném a falut. Valóban hiányoznak a civil életből a jó vezetők, akik meg tudnák mozgatni a közösséget, ennek következtében kevésbé jelentősnek nevezhető a kulturális élet, és a társadalmi szerveződések száma is elenyésző. Ettől eltekintve azt látom, hogy felnövekvőben van egy új, fiatal generáció, akikre lehet számítani az elkövetkező években, akik egy új szemléletmódot, fiatalos gondolkodást tudnak vinni a falu életébe” – hangsúlyozta az alpolgármester.

Komment




Hozzászólás száma:
Név:
Biztonsági kód
Elfogadom a mércét
6.
egy falubeli
2016.11.26., szombat [07:46]
[Nem ütötte a mércét]
5.
egy falubeli
2016.11.23., szerda [18:22]
[Nem ütötte a mércét]
4.
közeploki
2016.11.23., szerda [17:59]
[Nem ütötte a mércét]
3.
csak 1-et
2016.11.23., szerda [06:18]
A Pálfalvi véleménnyel teljesen egyetértek, kár volt a tavaly kivágatni azt a fát és 5 napig heverni hagyni a központban, majd 27-én elvitték.(a faluban megvan a vélemény, jelzi a 30%-os támogatottság, amit a polgármester kapot) Mielőtt mellveregetésbe fognánk jó volna más községekben szétnézni és nem a rádióban dicsekedni, hogy nincs a községben sem szociális, sem más gond. A rossz menedzsment nem csak a polgármester hibája, de ő irányítja (vagy nem?) a csapatot.
2.
Hogy csak kettőt emlitsek.
2016.11.22., kedd [14:46]
Észrevétel:
Szentléleket az elrománosodó falvak kategoriájába sorolnám, miután rengeteg szentléleki eladta a földjét a betelepülő idegeneknek. (az őseitek verítékkel szedték össze azt a kevés földet, amit most eladtok, az árát miután elköltöttétek földönfutókká lesztek)
A pálfalvi civil szervezetekkel kapcsolatosan annyit, hogy tavaly a felállított karácsonyfa dísztelenül ott hevert végig a szobor mellett. Kicsit elgondolkodnék a polgármester helyében mielőtt veregetném a mellemet, olyan köntösökbe bújtatva, hogy megállítják és háborognak a helyiek. Gondolom a legtöbb pálfalvi olvasta a doktori dolgozatot. Nevetséges.Pálfalva sajnos a környék egyik legrosszabbul menedzselt települése, persze ez nem okvetlenül csak a polgármester hibája.
1.
tgsdhgkhdgi
2016.11.22., kedd [14:02]
Kászonról annyit: hogy a vezetőség elk.rta de nagyon.
Hozzászólások6