Perek, viták, rágalmazások, feljelentések jellemzik az Aszó Közbirtokosság utóbbi három évét. A 2012-ben kezdődött hercehurca az akkori tisztújítás miatt indult el, és azt eredményezte, hogy működésképtelenné vált a közbirtokosság. Bors Dénes elnök szerint mostanra a dolgok valamennyire a helyükre kerültek, megoldódni látszik a közbirtokosság működésének az ügye.

„Nem egy »hétköznapi« három év után vagyunk, főleg nekem nem volt az. A dolgok valamennyire a helyükre kerültek. Gyakorlatilag egy, az alapszabályzatban levő hiányosság volt a belső vita alapköve”– jelentette ki az elnök.

Van üzemterv

A közbirtokosságnak jelenleg 360 tagja van, összesen 1482 szavazati joggal. A tagok harminc százaléka nem a faluban lakik, ezért is volt nehéz összehívni olyan gyűlést, ahol meglett volna a fele plusz egy szavazat.

A csatószegi Aszó a közepes közbirtokosságok közé tartozik 652 hektár összterülettel. Ebből 500 hektár üzemtervezett erdő és 152 hektár legelő, területalapú támogatást 70 hektár legelőre tudtak igényelni 2007-2014 között. „Ebben a rendkívüli három évben sikerült, ha nehezen is, üzemtervet készíttetni. Az új üzemterv szerint 2414 köbméter fa kitermelésére van lehetőségünk minden évben a 2014-2024 közötti időszakban. Az újrainduláskor tavaly tavasszal 4700 köbméter száraz fát kellett értékbe tenni, ez a mennyiség mind félig vagy teljesen kiszáradt, illetve sérült fa. Ebből tavaly 2080 köbmétert sikerült értékesíteni mostanig, kitermelni 1420 köbmétert tudtunk.”

Perek, vádaskodások

Az elnök elmondta, a három éves stagnálás jelentős anyagi károkat vont maga után, ez idő alatt voltak kisebb falopások, és rengeteg fa kiszáradt vagy megbetegedett. Ebből kifolyólag jobb minőségű fát sem idén, sem jövőben nem tudnak majd osztani a tagságnak. „Biztos, hogy még van 2000 köbméternyi kiszáradt vagy beteg fa, ami nincs még értékbe téve. Ilyen fából kell élni és gazdálkodni, és ilyen fát fog kapni a tagság, feltéve, ha hagyják, hogy dolgozzunk.” 

Bors rámutatott, jelenleg több tag a tevékenység leállítását célzó végzések meghozatalát kéri a csíkszeredai bíróságon. „Ebben a három éves időszakban ezek a tagok megvádoltak sikkasztással, közokirat-hamisítással, hamisított okirat tudatos felhasználásával, európai uniós pénzek jogtalan megszerzésének bűncselekményével, személyek érdekei elleni hivatali visszaéléssel. Ugyanakkor a környezetőrségnél és az Országos Összeférhetetlenségi Ügynökségnél is feljelentettek. Ezeket az eljárásokat megszüntették, a vádakat ejtették, mert ezek a cselekmények nem léteztek. Én már 2012-ben megmondtam, hogy az egész vádaskodás alaptalan, és én be is fogom bizonyítani. És így is lett. Volt-e értelme?”– teszi fel a kérdést az elnök.

Működőképes közbirtokosság

Noha az elnöknek még mindig vannak kételyei, a tavaly kapott bírósági döntések nyomán úgy néz ki, tovább tud működni a közbirtokosság. „Az tette a helyére a dolgokat, hogy van egy olyan előírás az alapszabályzat 17-es szakaszában, hogy ha nincs megfelelő számú szavazat három, egymást követő gyűlésen, vagy a közgyűlés megtagadja a döntéshozatalt, akkor az igazgatótanács átveszi korlát nélkül a közgyűlés jogköreit, egy mandátum erejéig. Ezt fogadta el a törvényszék 2015 februárjában, ennek a végzésnek van végrehajtó ereje, így tudtunk újraindulni. Egy 2015 decemberi jogerős törvényszéki elnöki rendelet pedig kimondja, hogy az igazgatótanács joga és kötelessége a közbirtokosság vagyonával gazdálkodnia, mindaddig amíg létre nem jön egy többségi részvétel mellett megtartott közgyűlés, amelynek határozatai alapján a közbirtokosság körüli viták megszűnnének.

Adnak osztalékot

Amint azt Bors Dénes mondta, a közbirtokosság soha nem termelte ki az üzemtervben szereplő maximális famennyiséget, mert úgy vélik, az erdőben jó helyen van a fa. A viták és a közbirtokosság működésének időszakos leállása ellenére, 2012 kivételével, tudtak osztalékot adni a tagoknak. „2013-ra nettó 168 lejt adtunk hektáronként, 2015-ben pedig 1 köbméter fát hektáronként díjmentesen autóút mellé kitermelve. Akik nem vették ki a fát, a pénzügyi mérleg alapján 200 lej körüli osztalékban részesülnek hektáronként 2015-re. Persze még meg kell nézzük, hogy elegendő-e az igazgatótanács döntése, vagy közgyűlés kell határozzon a pénzosztalékról és annak nagyságáról. Idén pedig 2 köbméter fát szeretnénk osztani hektáronként, ez kompenzálná a 2014-es évet is, mivel ez az év teljes stagnálást jelentett. Remélem, három év után belátja mindenki, hogy a közbirtokosság leállása minden tag és főleg az erdővagyon kárára van, és minden érv az mellett szól, hogy a közbirtokosság működjön a tagság javára és a közösség érdekében.”

A falu hangja:
Csatószegen járva a megkérdezett falubeliek nem szívesen válaszoltak a közbirtokossággal kapcsolatos kérdéseinkre. A kialakult helyzetet azonban ismerik a csatószegiek, azok is, akiknek nincs joguk a közbirtokosságnál. „Nekünk nincs egyáltalán szavazatunk, de hallottuk, hogy mi zajlik. Ez az állapot senkinek sem jó” – véli az egyik asszony.  „Valamennyi jogom van, nincs sok. Az kéne, hogy félreálljon az a nagy magas ember, hogy a fiatalabbaknak is legyen munka. Ez lenne a megoldás. Jó volna, hogy már elinduljon a közbirtokosság, de mind csak perelnek” – mutatott rá az egyik tag. Hozzátette, „jó fejőstehén” a közbirtokosság. „Sokat nem tudok mondani, de nem is érdekel. Tag vagyok, de cirkuszolnak összevissza. Két részre van oszolva a birtokosság, mindenki főnök akar lenni. Állítólag a régi, aki volt, megnyerte” – fogalmazott az egyik tag. Nagyon jól működik – mondta cinikusan egy idős asszony. „Jó, hogy megállított: egy büdös lejt nem kapunk, egy büdös tűzifát nem kapunk. Egyik ki akarja vájni a másikat. Hát mit adnak? Mire egy fogatot kaptunk, hogy az elhozza, akkorra le volt tiltva minden. S itt vagyunk kicsi nyugdíjjal két idős ember.”