– Milyen más szemléletmóddal fogott neki a munkának az előző polgármesterhez képest?

– Én se tudom jobban, mint az elődöm, mert ő még többet volt polgármester. Az egyik fontos projekt, amit a volt polgármester elkezdett, az a tanintézmény felépítése Mindszenten, amelyet most tudunk folytatni. Ugyanakkor elindította, egy tűzoltóautót vásárlását, azt is sikerült most beszerezni. A földek ügyében is sok probléma volt, azokat kellene most helyreigazítsuk az új parcellázási tervekkel. Volt olyan időszak, hogy Fitódban és Szentléleken visszamérték nadrágszíjparcellánként, és nagyjából meg is van mindenkinek a földterülete. De ez Mindszenten nem volt meg. A régi polgármester tavaly egy földmérő céggel kötött szerződést kilencszáz hektár felmérésére, eddig 34 hektárt sikerült felmérni. Ezt muszáj folytassuk. Jönnek a helybéliek, hogy elveszi az állam a földet. Mondom, ne búsuljanak, mert egyelőre nem veszi el, másnak nem tudják odaadni, hisz van igazoló dokumentum, hogy kié. De nehezen megy a felmérés, mert sokan el se jönnek a helyszínre, hogy lássák, amikor mérjük. Olyan is van, hogy az előző nap leszúrt cövekek ki vannak huzigálva. Találkoztunk olyannal is, hogy a birtoklevélen 28 ár szerepelt, amikor kimentünk, kiderült, hogy 70 ár területet használ. Ezeket próbáljuk tisztázni.

– Voltak itt tehát örökölt projektek és problémák. De milyen tervei vannak?

– A legfontosabb, hogy nem volt a községnek stratégiai terv készítve. Ezt most rendeltük meg azért, hogy tudjunk pályázni, mert enélkül nem tudtunk pályázatokat letenni. Amikor leégett a mindszenti sportcsarnok, ami kicsi pénzünk volt, az újraépítésre el is ment. Az utcák kövezésére volt egy kevés pénz megmaradva az idén. Ha a stratégiai terv elkészül, akkor a falusi utak javítására 10 kilométerig lehet pályázatot letenni. Mindszenten nem tudunk egyelőre javítani, mert ott folyamatban van a csatornázás, de Szentléleken és Fitódon kilenc kilométert meg tudnánk csináltatni. Mindszenten is meglesz majd. Az első tervünkben, amely 2008-ban volt készítve, Mindszent is benne volt, de végül nem tudom milyen okból kimaradt. Most Szentléleken és Fitódon már annyira kész van a csatornázás, hogy csak át kéne adni, de még vannak ilyen-olyan problémák.

– Lát-e fejlődést azóta, hogy a község levált Szentkirályról?

– A községnek egy részből azért volt jó, mert ha valakinek valamilyen elintéznivalója volt Csíkszentkirályra, a községközpontba kellett átutaznia. Ha ott találta az illetékest, akkor sikerült elintéznie a dolgát, ha nem, akkor kellett menjen megint. Itt is megtörténhet, hogy nem tudja egyből nem jár sikerrel, de legalább közelebb van, nem kell elmenni. 1968-ig is itt volt Szentléleken a központ, noha a legkisebb falu volt, de ez esett közre, és útba esik a mindszentinek is, ha Csíkszeredába mennek, és a fitódiaknak is könnyebb, mert a dombon átjönnek, és így rövidebb. A másik dolog, hogy amíg Szentkirályhoz tartoztunk, nem sokat törődtek velünk, csak a leválás után lett aszfaltút is. 2004-ben Fitódban is aszfaltot húztak, most kicsit össze van törve ugyan, de meg van ígérve, hogy megjavítják.

– Az elmúlt tíz évben eléggé megváltozott a lakosság összetétele. Ez előny vagy hátrány a községre nézve? Akik az elmúlt öt-hat évben költöztek a községbe, mennyire vesznek részt a közösségi életben?

– Az, hogy sokan költöztek ide, csak előny számunkra. Rengeteg házat építettek itt az elmúlt években – Szentlélek mindjárt akkora lesz, mint Fitód –, ide fizeti az adót is. Az utcák és az utak miatt volt a legtöbb baj. Amikor jönnek hozzám, mondom, hogy hány méter széles kellene legyen az utca, de nem akarják betartani. De egy nagy tűzoltóautó – ha baj van – nem tud bemenni, vagy egy nagy fás kocsi. Inkább ilyen panaszokkal érkeznek, hogy a szomszéd a kerítését nem úgy tette, ahogy kellett volna. A földvásárlásoknál, amíg az utcák kialakultak, addig volt gond. Nem mindegy, hogy egy főút mellett vagy a mező közepében van a telek, ahol egy kicsi mezei út van. Olyan is volt, hogy mondták, ők csináltatták meg az utat, ott szekérrel ne járjanak. De nem az övéké az út. A kavicsot mi adtuk – még működött a bánya –, úgy könnyű volt megcsinálni. 

Mondhatjuk, hogy az újonnan kiköltözöttek azért nagyjából beilleszkedtek. Olyan is volt, hogy még a hozzátartozót is itt keresztelték meg. Persze van olyan is, aki reggel elmegy, este hazajön, nem jár a közösségbe. De ha szervezünk valamit – például majálist – sokan eljönnek. Főleg, akik nem csak aludni járnak haza, hanem napközben is itt tartózkodnak, igényük van a közösségi életre.

Noha korábban voltak, most nincsenek ellentétek a községbeli települések között – véli a polgármester