A bukaresti Romexpón megszervezett nemzetközi turisztikai vásáron a látogatók 2009-ben ismerkedhettek meg első alkalommal Székelyföld turisztikai látványosságaival. A többnapos vásárt minden évben két alkalommal szervezik meg a fővárosban: van egy tavaszi és egy őszi kiállítás.

A Székelyföld nevű stand az elmúlt évek többségében mindkettőn várta az érdeklődőket, de arra is volt példa, hogy a Hargita megyeiek csak az egyikre látogattak el. A kiállítók szerint évről évre nő az érdeklődés Székelyföld látványosságai iránt, mindez annak ellenére, hogy egy tavalyi, Hargita Megyei Törvényszéken hozott döntés szerint a régió nem is létezik.

A Pro Turismo Terrae Siculorum szövetség létrehozását 14 Hargita, Kovászna és Maros megyei turisztikai és vidékfejlesztési egyesület kezdeményezte 2015 novemberében azzal a céllal, hogy székelyföldi turisztikai célpontokat népszerűsítsen itthon és külföldön. A szövetséget a Hargita Megyei Törvényszéken szerették volna hivatalosan is bejegyeztetni az egyesületek képviselői.

A törvényszék a bejegyzési kérvény iktatása nyomán nem a szövetség tevékenységét, hanem az alapszabályzatban szereplő Székelyföld kifejezést kifogásolta, és ennek megváltoztatását kérte. Az ítélet idézi az alkotmányt és több más törvényt, amelyek szerint közigazgatási szempontból Romániát községek, városok és megyék alkotják. „Mivel a régió hivatalosan nem létezik, a terület turisztikai népszerűsítése sem elfogadható, ezért a törvényszék elutasítja a szövetség bejegyzését” – olvasható a törvényszéki ítéletben.

A kezdeményezők az elsőfokú ítélet ellen fellebbezést nyújtottak be a marosvásárhelyi ítélőtáblához, ezt azonban 2016-ban elutasították. Ezzel kapcsolatban a Hargita Megye Tanácsa által létrehozott Hargita Közösségi Fejlesztési Társulás igazgatója, Mezey Zsolt elmondása szerint a turisták böngésző szokásaira az jellemző, hogy nem Hargita vagy Kovászna megyére keresnek rá, hanem Székelyföldre. „Mondhatjuk azt, hogy Székelyföld mint régió nem létezik, de nagyjából mindenki tudja, hogy mi az, és hol van, főleg itt Romániában” – húzta alá az igazgató.

A február 16–19. között megszervezett bukaresti nemzetközi turisztikai vásáron 14 ország (Ausztria, Bulgária, Egyiptom, Horvátország, Oroszország, Görögország, Izrael, Moldovai Köztársaság, Palesztina, Lengyelország, Dominikai Köztársaság, Románia, Törökország és Magyarország) több mint 250 irodája vett részt. Interaktív standdal népszerűsítették a Székelyföldet Kovászna, Hargita és Maros megye turisztikai egyesületei. A három megye egységes arculattal, ugyanakkor térségükre jellemző turisztikai ajánlattal rukkolt elő.

A Székelyföld megnevezéssel kapcsolatos viták ellenére a román sajtóban is több cikk jelent meg a vásárt követően: az Amosnews független román hírügynökség például arról számolt be, hogy Székelyföld hagyományos értékeit mutatták be a Romexpón. Írásukban kifejtik, hogy Székelyföld egy népszerű turisztikai célpont a bukarestiek körében. Cikküket a következőképpen zárták: az idei vásár kézzel fogható bizonyíték arra vonatkozóan, hogy a vonzó külföldi ajánlatok mellett a románok nagy százaléka mégis a belföldi, csendes kikapcsolódást választja, beleértve a székelyföldi célpontokat.

Másfél hónapos készülődés

Mezey Zsoltot a nemzetközi vásárra való készülődésről, illetve az ott szerzett tapasztalatokról is megkérdeztük. „Amikor egy ilyen vásárra készülünk, azzal kezdjük a tervezést, hogy mit viszünk oda, mivel mutatjuk be a kínálatunkat. A készülődés elején le kell szögeznünk, hogy idén milyen arculattal megyünk, hány négyzetmétert bérelünk, társkiállítókat viszünk-e magunkkal, vagy csak az anyagokat visszük el. Általában több mint másfél hónapot vesz igénybe az előkészületek időszaka, és az is fontos, hogy minél hamarabb foglalunk, annál jobb helyet kapunk. Nem mindegy, hogy egy olyan helyre tesznek, ahol csak a megyék vesznek részt, vagy bekerülünk egy olyan helyre, ahol nagy a körforgás, és a szomszédos standok a legnépszerűbbnek számító Bulgária vagy éppen Görögország – idén egyébként pontosan az utóbbi szerencsés helyzetbe kerültünk. Mostanáig a standokat saját elképzeléseink szerint építettük fel, idén viszont beavattunk egy ezzel foglalkozó szakcéget is, és a tapasztalatok szerint ez egy jó döntés volt, ugyanis másképp álltak hozzánk az érdeklődők. Az idei egy sokkal világosabb és kisebb stand volt, ezért azt vettük észre, hogy az emberek barátságosabban közelítettek felénk, mint a korábbi években” – magyarázta Mezey.

Az igazgató hozzátette, Hargita megyéből 36 polgármesterrel vannak partneri viszonyban, ami azt jelenti, hogy tájékoztatják őket a kiállításon való részvételükről, ők pedig egy megszabott határidőig összegyűjthetik a környező szálláshelyek népszerűsítő anyagait, így ezek is helyet kapnak a standon.

„Az elmúlt másfél évben 68 programcsomagot állítottunk össze, amelyeknek fő célja, hogy a turistát ne csak egy napig, hanem lehetőleg minél hosszabb távon tartsuk itt. Készítettünk háromnapos, ötnapos, egyhetes, illetve hosszú hétvégés csomagokat, amelyeket úgy viszünk el a kiállításra, hogy figyelembe vesszük a közelgő eseményeket. Hargita, Kovászna és Maros megye küldöttsége külön utazott a vásár helyszínére, ott találkozunk. Azt tapasztaltuk, hogy idén több érdeklődőt vonzott a stand, talán azért is lett népszerűbb idén Székelyföld, mivel Európa legbiztonságosabb célpontjai közé tartozik. Az is sokat számít, hogy az emberek, akik idelátogatnak, pozitív tapasztalatokkal távoznak. Jellemző, hogy aki minket keres, az már járt Székelyföldön, és családostól szeretne visszatérni. A turizmus gasztronómia nélkül nem működik, ezért kisebb kóstolócsomaggal is készültünk: székely falatokat vittünk, amelyeket meg lehetett kóstolni. Ez azért is fontos, mert amíg egy ilyen csipetkét elvesznek, addig tudunk mesélni egy kicsit a megyéről” – emelte ki Mezey.

Érdeklődnek a medvék iránt

Mezey szerint a látogatókat elsősorban az érdekli, hogy ha egy hosszabb időre Székelyföldre látogatnak, akkor mit tudnak itt csinálni: milyen szabadidős programokat tudnak ajánlani, milyen a gasztronómia, vagy milyen szálláshelyek vannak.

„A húsvéti időszak például nagyon népszerű, és pünkösdre is sokan évente visszatérnek. A turisták sok esetben elfogultak, és a hallottak alapján érdekes kérdéseket tesznek fel, például azt, hogy medvét hol lehet látni. Megpróbáltuk elmagyarázni, hogy nem egy háziállatról van szó, ami láncra van kötve, hanem néha előjön. Ezeken a vásárokon általában az idősebb korosztály képviselteti magát, és azt tapasztaltuk, hogy a legkedveltebb célpontok továbbra is Görögország, Ciprus és Törökország” – hangsúlyozta az igazgató.