Székelyhon.ro
2017. február 27., hétfő; Ma Ákos, Bátor napja van
Rss Facebook oldal Twitter oldal Youtube csatorna Google +1 oldal

Sokat veszített egykori fényéből az oktatói presztízs

Molnár Rajmond | 2017.01.09. [22:27]

Jelentősen megváltozott a pedagógusok többségének a társadalomban betöltött szerepe és a szakma iránti elkötelezettsége – vélik a Csíki Hírlap által megkérdezett tanügyi illetékesek.

tanari vn 001_bA szakemberek szerint manapság jóval kevesebb idő- és energiaráfordítással könyvelhető el valaki pedagógusként

Ferencz Salamon Alpár csíkszeredai oktatási szakértő szerint, mint minden, az oktatói szerepkör is folyamatos változásnak van kitéve. Nyilván manapság is sokan hivatástudatból választják a tanügyi pályát, de nem minden esetben van így. Elmondta, ha az itthoni pedagógustársadalmat nézzük az elmúlt néhány évben, az óvónők és tanítók tekintetében hangsúlyosabban jelen van a szakma hivatásszerű gyakorlása.

Viszont felsőbb tagozatokon már egyre gyakoribb az úgynevezett oktatói kiöregedés, mivel kevés az utánpótlás a szakos tanárok esetében – vélekedett a szakember. Kifejtette, a közel húszéves tanügyi pályafutása során úgy tapasztalta, hogy a jelenlegi, oktatói pályát választó generáció egy részében kevésbé van jelen az elhivatottság a szakma iránt, mint a pár évtizede munkába állókéban.

Manapság már beszélhetünk arról is – mondta Ferencz Salamon Alpár –, hogy valaki azért helyezkedik el a közoktatási szférában, mivel ez a leghozzáférhetőbb szakma számára. „Ideiglenes, előszoba jellegű elkötelezettségként közelítik meg többen is. Van, aki a rendszerben marad, mivel időközben megszereti a szakmát, de már egyre kevesebben vannak azok, akik kis túlzással élve, úgy vélik, hogy erre születtek. Egyesek még a címzetes tanári álláshoz szükséges versenyvizsga mellett sem kötelezik el magukat, inkább keresnek egy helyettesítői állást, és ott maradnak, amíg az beválik számukra. Ha kapnak más, esetenként jobb munkalehetőséget, továbbállnak” – magyarázta az oktatási szakértő. Fontosnak tartotta kihangsúlyozni, hogy ez az álláspont a személyes, szakmai tapasztalatából szűrte le, a téma megérdemelne több tanulmányt is.

Burus-Siklódi Botond, az Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) elnöke is úgy véli, hogy napjainkban megcsorbult a pedagógusok társadalomban betöltött szerepe, az oktatói presztízs iránti elismertség sokat veszített egykori fényéből. A szakember szerint a legnagyobb probléma, hogy manapság  jóval kevesebb idő- és energiaráfordítással könyvelhető el valaki pedagógusként. Azaz, a bolognai egyetemi képzés bevezetésének eredményeként, ha valaki felveszi a pedagógiai modult és sikeresen teljesíti azt, már félig oktató, hiszen úgymond megvan az elvárásnak megfelelő képesítése. „Ez viszont még messze nem jelenti azt, hogy jól mentoráltan, kellő pedagógiai gyakorlati időszak után lép pályára az illető” – fogalmazott Burus.

„Sokan jobb híján jelentkeznek pedagógusnak. Sajnos a mai rendszer szerint csak az nem válhat pedagógussá, aki nem akar. Mert nincs megfelelő előválogatás, nincs megfelelő képességvizsgálat” – ismerte el Burus. Az RMPSZ elnöke azt is megjegyezte, noha régebb is a kelleténél kevesebb időráfordítás történt a tanárképzés esetében, ez a tanító- és óvónőképzésnél megfelelő módon és szinten volt kivitelezve. Ezzel szemben manapság jóval kevesebb az ez irányú ráfordítás. Hozzátette, bízik abban, hogy aki mégiscsak az oktatói pályát választja, annak komoly szándékai vannak.

Bartolf Hedvig, a Hargita Megyei Tanfelügyelőség illetékese érdeklődésünkre kifejtette, véleménye szerint továbbra is vannak lelkes oktatók, akiket a gyerekek szeretnek, akik aktívak, és akikhez a szülők szívesen adják a gyerekeiket. De nyilván vannak negatív esetek is ez ügyben. „A pedagógusok többsége igyekszik jó munkát végezni, helytállni, de vannak olyan oktatók is, akiknek ez nem sikerül a legjobban. Ez viszont egy nagyon komplex témakör, sok tényezőtől függ. Például, hogy az oktató hol tanít, vagy milyen eszközök állnak a rendelkezésére” – fogalmazott a tanfelügyelő. Arra a kérdésre, hogy véleménye szerint megváltozott-e manapság az oktatók társdalomban betöltött szerepe, elmondta, hogy véleménye szerint nincs erre egyértelmű válasz.

Komment




Hozzászólás száma:
Név:
Biztonsági kód
Elfogadom a mércét
8.
szülő
2017.01.11., szerda [10:38]
Nem az a pláné, ha egy amúgy is okos gyereket tanítanak és okos marad, hanem az, ha egy buta gyerekből okosat faragnak úgy, hogy az okos, jobb képességű gyerekek sem látják kárát (pl. "hiába jelentkezik a gyerek, ha a tanító mindig azt mondja: téged nem szólítlak, te úgyis tudod!", aztán lassan a gyerek leszokik a tanulásról, mert miért?)! És lehetséges, csak kellő szeretet, elhívatás, megfelelő felkészülés, hozzáértés, intuíció, ismeret és nem utolsó sorban meg jóindulatú, okos, értelmes tanító, tanár, aki tudja, hogy mit kezdjen a gyerekekkel. Maga is ismeri az átadandó ismereteket és át is akarja adni, nem úgy mint sok középiskolában, ahol a katedra mellől szívatják a kevésbé "kockafejű" gyerekeket, vagy éppen a nem román anyanyelvvel rendelkezőket olyan román tanárok, akik nem kívánják, hogy tudjon a magyar gyerek. Így könnyebb ujjal mutogatni. Ha az iskola mellett folyton drága, tanítás utáni órákra kell járatni a gyereket (jót vagy gyengét egyaránt), akkor hol a hiba? Miért van az, hogy az osztályban mindig csak a legegyszerűbb feladatok kerülnek elő, de házinak annyit és olyat adnak, hogy leforgatja a szülőt is teljesen? Ha a gyerekek kamera előtt kell számot adjanak a tudásukról, lehet, hogy a tanítási órák is kamera előtt kellene zajoljanak, hadd lehessen leellenőrizni, hogy ki mit csinál órán. Tényleg annyira hülyék a gyerekek, ahogy lejön sok pedagógus szájából, vagy esetleg a másik oldalon is kellene változtatni?
És ezzel nem is kell a minisztériumig menni, helyben kell megoldani dolgokat. Vajon a tanóra miért nem olyan hatékony, mint egy délutáni érettségi felkészítő?
A kérdések sorát lehet folytatni, de csak akkor érdemes, ha meg is akarjuk válaszolni.
7.
Szellemi ,, tőzfelelős,,
2017.01.10., kedd [12:53]
Aktuális téma ez is. El lehet gondolkozni rajta. Ha történelmi adatokat olvasunk, rájövünk, hogy,, Mennyi gond, keserűség, küzdelem jutott ki a tanítóknak ezen a történelmi tájon, különösen azoknak, akik azonosultak a közösségük sorsával. A régi pedagógusok úgy élnek a mai idősebb nemzedékben, mint ,,mint a magba menekített lét,,.Külön áldás volt, ha a település saját szülötteiből kerültek ki, akik a bölcsőtől a koporsóig együtt lélegzettek a közösségükkel. Soha, egyetlen rendszerben sem kaptak érdemüknek megfelelő, az elvégzett munka utáni fizetést ezért. Nagy volt az elhivatottság, a lélekből végzett munka jellemezte. Nagyon nehéz volt a kommunizmus idején tanítani, nem a pénz, hanem a a gyermekek iránti szeretet, a szülőföld szeretet volt az erő, ami segített kibírni a nehéz éveket. És mégis, egy több évtizedes munka után sem bántuk meg, hogy ez volt a munkánk. Itt a mi falunkban egyetlen pedagógus sem ,, gazdagodott,, meg, mégis lelkiismeretesen tette, amit tenni kellett. Ma is igy kellene legyen. Idézem Böjte Csaba atyát. ,, Pedagógusnak lenni azt jeleni, hogy végtelen türelemmel, kitartással bátorítod a gyermeket, segíted mindenben, hogy merjen, akarjon kibontakozni, kinyílni, mint egy csoda, hogy felszínre kerüljön, közkinccsé váljon a szívébe rejtett érték, drágagyöngy. Üres szívű embert Isten nem teremtett,,. És ,, Akkor hozod ki a legjobbat másokból, ha magadból is a legjobbat adod,, Harvey Firstone. Valami nagyon megváltozott utóbb. Szerintem a szülőknek sem szabadna annyira elfogultak legyenek, A pedagógust az a gyerek ,,fogadja el,, , aki a családból így indítanak el.Csak hasznára van a gyermeknek, ha a tanítóval, a tanárral közösen ,,tanulnak,,. Így majd a tanítvány túlhaladhatja a mesterét, és Seneca szerint ,,Nem árt a Napnak, ha fényéért a Holdat dicsérik,,. Jó munkát kívánok napjaink pedagógusainak, hogy majd idős korukban se bánják meg, hogy a gyerekek tanítását választották hivatásuknak.
6.
nemano
2017.01.10., kedd [09:37]
YYES! ROKAGOMBA
Amig a tisztelt nebulo azt csinal amit akar,ugy beszel a szulovel es a tanarral ahogy akar minden kovetkezmeny nelkul addig nincs mit PRESZTIZS rol beszelni!
Nevelni KELL ugy otthon mint az iskolaban, cask ez a BOLOGNA-I rendszer errol EGYALTALAN NEM SZOL!
5.
rokagomba
2017.01.10., kedd [09:06]
ne feledjuk, hogy teljesen megvaltozott a feldolgozando nyersanyag is, talan itt kellene megkezdeni a feljavitast.
Nem erezheti hivatasnak a tanar, ha a nincs elegtetel a munkajaban, a gyermekek parasztok, butak, tisztelet a kivetel, .....
4.
pista ba
2017.01.10., kedd [08:18]
Több, mint tíz éven keresztül a nevetségesnél is alacsonyabb fizetést kaptak a tanárok.
Ez nagyon sok tehetséges fiatalt elrettentett a tanári pályától, maradtak az öreg tanárok és egy rakás olyan fiatal, aki másra nem volt jó.
Sajnos kevés fiatal tanár van, aki hivatástudatból választotta ezt a pályát.
Az, hogy az elmúlt 5-8 évben kezdtek normalizálódni a jövedelmeik az rövid távon nem hoz látványos javulást.
Amúgy, meg a presztízs csökkenés komplex dolog, de amint alább is jelezték, ez nem csak a pedagógusi pályán érvényes. Inkább úgy kell fogalmazni, hogy valakit már nem azért tisztelnek csupán, mert van fehér köppenye vagy reverendája, hanem akkor, ha ezt tettekkel, szavakkal és eredményekkel bizonyítja.
Na ehhez kell tudás, hivatástudat, lelkesedés is, nem elég a napló a hónalj alatt, vagy a sztetoszkop a nyakban. De a jókat továbbra is tisztelik, szeretik.
3.
gyergyóremetei
2017.01.10., kedd [07:38]
Végignézve ,ami az utóbbi időben történt, lásd: "igazgatói verseny vizsga" s egyebek elmondható,hogy inkább marakodás, tisztségért való hajsza, főnöknek lenni mindenáron, érdekpártiság , könyöklés" stb. tehát minden csak nem pedagógusi hozzáàllás,.....
2.
Presztízs
2017.01.10., kedd [03:08]
Megsúgom az oktatási szakértőnek hogy nem kell nagy kutatás, egyszerűen, megváltozott a világ: sem pap, sem pedagógus, sem mérnök, sem ügyvéd nem presztízs-szakma! De talán így is volna ez jól, hogy minden szakma egyenlő. Csak hát ugye lettek közben új presztízsszakmák is: lopás, mismásolás, vesztegetés, hirtelen gazdagodás néven. Kapitalista világban a pénz a presztízs, nem a szakma!
1.
Anonim666
2017.01.09., hétfő [22:48]
Sajnos egyre kevesebb az igazi tanító, tanár. A többi csak tanügyi szakmunkás...
Hozzászólások8