Hargita Megye Tanácsa immár öt éve tart egyeztetéseket egy regionális kisreptér megépítése kapcsán. Az előtanulmány hosszútávú elképzelése szerint kiépített infrastruktúrával – megfelelő bekötőutakkal, utasterminállal, irányítótoronnyal, aszfaltozott kifutópályával, fénytechnikával, leszállást segítő rendszerrel és szállodával – biztosítanák egyrészt az egészségügyi szállítást, a légitaxizást, a turisták kiszolgálását, másrészt „serkentenék” az üzleti életet, valamint fellendítenék az ipart.

Az Antal András tulajdonában lévő csicsói kifutópálya közös – magán- és közberuházás – fejlesztésére vonatkozó megvalósíthatósági tanulmány tervezetének bemutatójára Gyergyóalfaluból két repülővel érkezett Potápi Árpád János államtitkár, a Hargita megyei önkormányzat elnöke és alelnöke, illetve Tamás József püspök.

Megvalósítás és célszerűség

Ha már az autópályák elkerülik a térséget, akkor legalább légi úton tegyük lehetővé az emberek gyors ideutazását – emelte ki közvitaindító beszédében Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat elnöke.

A szombati, Csíkcsicsó és Csíkszereda határában lévő füves leszállópályánál tartott megbeszélésen Borboly hangsúlyozta, „először is el kell dönteni, hogy akarunk-e egyáltalán repteret”, mert amíg nincs egységes támogató álláspont a kérdésben, addig „nem költünk közpénzt a fejlesztésre”. Az előtanulmány mellett a megyei önkormányzat egy szintén konzultációra és közvitára szánt célszerűségi tanulmányt is készíttetett.

A helyszínen tett ígéretek szerint a teljes megvalósíthatósági előtanulmány keddtől román, csütörtöktől pedig magyar nyelven is elérhető lesz a hargitaairport.ro honlapon. A tervezethez 45 napig lehet majd hozzászólni.

Gyors megoldás a bajban

A cél nem az, hogy egy Marosvásárhellyel vagy Brassóval versengő reptér jöjjön létre – hangzott el a bemutatón. A megyei önkormányzat elsősorban betegszállításban, átültetésre váró szervek gyors célba juttatásában, illetve katasztrófahelyzetek – például erdőtüzek – operatív megoldásában gondolkodik.

Ezeket egészítené ki a légitaxi-rendszer, a turistaforgalmat növelő járatok elindítása – elsősorban Kolozsvár, Budapest és Bukarest útvonalakon –, a távolabbra utazók vásárhelyi repülőtérre való „rászállítása” és az üzleti szférát segítő magánutak lebonyolítása. Ennek megfelelően kisebb méretű, légcsavaros gépek landolnának, illetve szállnának fel a tervezett helyszínen.

Potápi: közös fejlesztésben kell gondolkodni

Az előtanulmányt finanszírozó nemzetpolitikáért felelős államtitkár elmondta, „a felsorolt okok miatt a reptér fejlesztése teljesen indokolt”, majd saját székelyföldi látogatásaival példázódott, amelyek három napot vesznek igénybe: egy az ideutazás, egy az itt tartózkodás és egy a visszautazás Magyarországra.

„Az üzletembereknek és a politikusoknak is nagy szükségük van ilyen légikikötőkre. Azt látjuk, hogy a nagyobb légitársaságoknak nem érdeke, hogy ide repülőteret építsenek, ezért nekünk kell megkeresni azokat a lehetőséget, amelyekkel önmagukat tudjuk segíteni” – hangsúlyozta Potápi Árpád János. Hozzátette, igénybe kell venni a lehívható uniós forrásokat, és közös, román-magyar fejlesztésben kell gondolkodni.

Kétlépcsős fejlesztési tervek

A megvalósíthatósági előtanulmány elkészítésére kiírt közbeszerzést megnyerő Planificatio Ktf. képviselőinek beszámolója szerint a fejlesztés műszaki része két lépcsőben történne: az első, 7,2 millió euró költségvetésű lépés során a már meglévő füves kifutópálya szilárd burkolatot kapna, megépülne az utasterminál, az irányítótorony, a kiszolgáló helyiségek – mint a tűzoltóállomás –, mellette egy kisebb szálloda, illetve rendbe tennék a bekötőutakat. Az úgynevezett „airport business hotel” felső szintjén kapnának helyet az elszállásoló szobák, míg alul tárgyalótermeket és egy vendéglőt alakítanának ki. Ennek légjogosultságát az adná, hogy „segítene a vállalkozásokon: az üzletemberek jönnének, a szállodában tudnának tárgyalni és aznap vissza is utazhatnának”.

A „természeti adottságok” – az Olt, a vasúti vonal és az európai út, illetve a gépjármű-bejegyzési hivatal közelsége – miatt a meglévő kifutó meghosszabbítására nincs lehetőség. Ezért a fejlesztés második, 12,1 millió euró költségű szakaszában észak-dél vonalban egy új kifutópálya épülne, merőlegesen az első szakaszban leaszfaltozottal, gyakorlatilag az európai úttal párhuzamosan. Az előtanulmány szerint ez 1950 méter hosszú és 45 méter széles lenne, a medencére jellemző hosszú ködös időszakok miatt leszállást segítő rendszerrel. A második fejlesztési szakaszban az első terminál is kiegészülne.

78 ezer utassal számolnak

A piaci lehetőségre térve a Planificatio Kft. képviselői „reálisan, a vásárhelyi és a bákói reptér közelségét nézve” évi 37 ezer, különböző átszálló csomópontok felé, illetve onnan ide repülő utassal, valamint 40 ezer turistával számolnak. Ehhez még – számításaik szerint – hozzáadódna ezer légitaxizó személy és több magánrepülőgép utasszáma.

Környezetvédelmi szempontból nincs akadály

Bár a közvitaindító eseményre az Olt közeli árvízvédelmi területei miatt meghívót kaptak, nem jelentek meg a vízügy képviselői. A Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség vezetője, Domokos László József viszont végighallgatta a megbeszélést, majd elmondta, attól függetlenül, hogy a tervezett pályának egy része Natura 2000-es terület, „környezetvédelmi szempontból nincs semmi akadálya annak, hogy megvalósuljon a reptér”. Akadályokba ütközik viszont Antal András, a jelenlegi pálya tulajdonosa. Mint fogalmazott, mióta megszületett ez az elképzelés, hogy csicsói reptér, a környező földeket senki sem akarja nemhogy el-, de még bérbe sem adni – pedig jelentős állatállománya eltartása miatt szüksége lenne erre. Ezzel kapcsolatban Borboly Csaba annyival biztatta a tulajdonost, hogy „majd egyenként leülünk beszélni a gazdákkal”.