A hétvégén tartotta éves lelkigyakorlatát a ferences világi rend kelet-erdélyi régiójának káptalana Csíksomlyón. A résztvevők a világi ferencesek miniszter generálisának levelében olvasható gondolatok jegyében töltötték együtt a három napot: a megújulás reményének az alapja a visszatérés a kezdetekhez, valamint Szent Ferencnek és mindazoknak a bűnbánó testvéreknek, illetve nővéreknek a lelki tapasztalatához, akik tőle kapták az ösztönzést és a vezetést. Ez a megújulás az idők jeleiben megmutatkozó Lélek iránti nyitottságon is múlik.

A csütörtöktől szombatig tartó lelkigyakorlat során a negyven résztvevő többek között közös miséken, zsolozsmázásokon vett részt, valamint előadásokat hallgattak, pénteken Böjte Mihály és Urbán Erik, szombaton pedig Jancsó Teréz jóvoltából. A pénteki, Urbán Erik által tartott előadáson Szent Ferenc életéről és hitbeliségéről hallhattak jelenlévők. Három, Szent Ferenc életét meghatározó csomópontot emelt ki: az eukarisztiát, a közösséget és a Szentírást.

Urbán Erik összefoglalta, Ferenc megtérésekor az oltáriszentségre talált rá, azt követően életét, sőt halálát is nagyban befolyásolta az eukarisztia – amelyet megkülönböztetett szeretettel kell az ember magához vegyen. Ennek oka, hogy aki bűnnel veszi magához az oltáriszentséget, az saját ítéletét eszi és issza. Emellett a testvér kiemelte, ma is el kell határolódni: vagy szakít az ember a bűnnel, vagy szakít a szentáldozással, amely során az Úr teljesen magához ölelhetné őt.

Elhangzott, Isten akarata teljesült azáltal, hogy Ferenchez követők csatlakoztak. Ő maga nem akarta azt, azonban tudta, hogy jó úton halad, mivel Istentől folyamatos megerősítést kapott. Az alakuló rendjét úgy mutatta be mindenkinek, mint gyermekeket, akit ő szült a jó Istennek. Ez is a feltétlen engedelmességét bizonyítja, amely ma is össze kell fogja a ferences rendet. Ahhoz hasonlóan a világi rendi közösséget is ez a gondolat kell áthassa, hiszen mind Isten gyermekei, ezért egymás testvérei is – magyarázta a ferences testvér.

A Szentírást Ferenc sohasem értelmezte önkényesen, törekedett az egyház hiteles olvasatára. A hitelesség kulcsa pedig nem más, mint a lélekkel való olvasás, azzal a lelkülettel, amely jelen volt a Biblia megírásakor is – fejtette ki Erik testvér. Az elméleti előadást gyakorlati rész követte.