Fotó: Szigeti Vajk István
Míg a legények nyaka járomba került, addig a leányok mindenestől talicskába, közben pedig a gumicsizmákat és tojásokat célba hajították, a szalmazsákot újratömték, a szénaboglyákat meg oda-vissza szállították az első alkalommal megszervezett falusi olimpián. A Szent Anna-feredőnél megmérettetett öt csapat közül a csíkszentdomokosiak teljesítettek a legjobban.
2015. július 12., 22:022015. július 12., 22:02
2015. július 13., 10:232015. július 13., 10:23
Rangos eseménynek adott otthont vasárnap a csíkszenttamási Szent Anna-feredő: első alkalommal szerveztek népi olimpiai játékokat falun, Csíkszéken. Az egy órától kezdődő falusi ötkarikás eseményre szép számmal érkeztek érdeklődők, idősek, fiatalok egyaránt, akik közül többen népviseletben jelentek meg a „neves” alkalmon. A feredő körüli rétet népi muzsika hangja töltötte be, miközben a versenyben részt vevő csapatok egymás öltözetét, illetve esélyeit mérték fel.
Kedves Róbert, Csíkszenttamás alpolgármestere köszöntötte elsőként a megjelenteket, kiemelve, hogy a rendezvény elsődleges célja a szórakoztatás és a közösségépítés. Márk Tibor polgármester beszédében elárulta, magyarországi példát lestek el, ugyanis a testvértelepülésükön látott, tapasztalt játékok ötletét ültették gyakorlatba itthon. Az eseményen részt vevő Borboly Csaba csak annyit fűzött hozzá, hogy reméli, olyan szintű eseménnyé növi magát a falusi olimpia, hogy pár év múlva majd a nemzetközi televíziós társaságok is közvetíteni fogják.
A várt hét csapathoz képest kevesebb, öt társaság mérettetett meg, a madéfalvi és csíkmadarasi csapatok az utolsó percben visszamondták részvételüket. A csíkszentdomokosi, csíkkarcfalvi, csíkdánfalvi és csíkszenttamási csapatok mellett a mezőnyt erősítette Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának csapata is. Mint minden ötkarikás rendezvényen, itt is az olimpiai láng − régi, kézzel hajtható disznóperzselő − érkezésével kezdődött az esemény, amelyet tapssal üdvözöltek a jelenlévők. Az olimpiai láng fellobbanása után pedig az olimpiai himnusz is felcsendült a csapatok előadásában, amelynek sorai frappánsan utaltak a versenyszámok feladataira.
Miután ismertették a tizenegy versenypályát, el is kezdődött a megmérettetés: a csapatok párhuzamosan teljesítették a falusi munkákhoz kapcsolódó feladatokat. Amíg az egyik csapat női tagja bekötött szemmel próbálta összeszedni a tyúkok alatti tojásokat, addig mások közös erővel igyekeztek minél gyorsabban elfűrészelni egy farönköt, vagy épp kiborítani, majd újratömni egy szalmazsákot. A köréjük gyűlő nézelődők hol ropogós nevetésben törtek ki − például amikor a tojással való célba dobáskor a versenyzők arcába csapódott a tojás −, hol pedig hangosan bátorították a versenyzőket − mint a szatyros létrába futás alkalmával. Az elsőre egyszerűnek tűnő gumicsizmadobás is több csapatnak okozott kihívást, de a sutyingálás − saját készítésű sárgolyóval való célba hajítás − sem volt egyszerű feladat. Komoly csapatmunkát igényelt ugyanakkor a boglyahordás, a talicskás vízhordás és a járomban futás is.
A tizenegy versenyszám során legjobban a csíkszentdomokosiak teljesítettek, így ők az első Falun az olimpia elnevezésű vetélkedő bajnokai. A dobogón őket követi a csíkkarcfalviak és a konzulátus csapata, a hazai csapat a harmadik helyet szerezte meg, míg a dánfalviak a negyediken végeztek. Kedves Róbert meglátása szerint, mivel az esemény nagy népszerűségnek örvendett, a jelenlevők jól érezték magukat, elérte a célját, tehát a következő években is megszervezik.
Több mint negyven éven keresztül Moldvában töltötte nyári szabadságait, vissza-visszatért Magyarországról csángó barátaihoz, szokásvilágukat kutatta, a lelkükig ért el. A számos díjjal elismert néprajzkutató tíz éve Gyimesközéplokot választotta otthonául.
Az 1848-as forradalom és szabadságharc kiemelkedő alakjaként Gál Sándor nevét szokás emlegetni. Szülőfaluja, a csíkszentgyörgyi közösség az elmúlt években több előrelépést is tett emlékének és munkásságánk megőrzésében.
A ballagás dátuma körül kialakult helyzet ugyanis nem a betegség maga, hanem egy kitüremkedő szimptómája egy komplex folyamatnak – állítja a szerkesztőségünknek eljuttatott véleménycikkében a csíkszeredai Márton Áron Főgimnázium egykori diákja.
Két hete, hogy kénytelenek voltak felfüggeszteni a csíkszeredai ideiglenes távolsági buszállomás működését egy bírósági ítélet nyomán, akkor elszállították az információs irodaként, és váróteremként működő konténereket.
Az öreg, kihalt fákban is megannyi lehetőség rejlik még – erre hívja fel a figyelmet a Projekt Bag Egyesület és a Sapientia EMTE csíkszeredai karának eseménye, amelyet hétfőn tartanak Csíkszeredában.
Megcsúszott és lesodródott az úttestről egy Kománfalva és Csíkszereda útvonalon közlekedő pótkocsis teherautó kedden Gyimesközéplokon, a 12A jelzésű országúton – tájékoztat a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóosztálya.
Átfogó közúti ellenőrzést végeztek Hargita megyében a rendőrök pénteken, ezúttal a tömegközlekedési járművek voltak az akció célkeresztjében. Kimagasló kihágást nem tapasztaltak.
A csíkszeredai városkasszába tavaly összesen 22,6 millió lej folyt be a helyi adókból és illetékekből. A több mint 54 ezer befizetés java része, hozzávetőleg 37 ezer ügylet készpénzben történt.
Egy turnéfilmmel és egy előadással készül a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes január folyamán: először az együttes dubaji világkiállításon készített Sivatagi álom című filmje lesz megtekinthető.
Készülnek Csíkszereda általános városrendezési tervének (PUG) frissítésére, amelyhez január 30-ig várják a lakók javaslatait – ez az első lépés a témában zajló közvita során. A város nemsokára kiírja a közbeszerzést a dokumentáció naprakésszé tételére.
szóljon hozzá!