Rangos eseménynek adott otthont vasárnap a csíkszenttamási Szent Anna-feredő: első alkalommal szerveztek népi olimpiai játékokat falun, Csíkszéken. Az egy órától kezdődő falusi ötkarikás eseményre szép számmal érkeztek érdeklődők, idősek, fiatalok egyaránt, akik közül többen népviseletben jelentek meg a „neves” alkalmon. A feredő körüli rétet népi muzsika hangja töltötte be, miközben a versenyben részt vevő csapatok egymás öltözetét, illetve esélyeit mérték fel.

Kedves Róbert, Csíkszenttamás alpolgármestere köszöntötte elsőként a megjelenteket, kiemelve, hogy a rendezvény elsődleges célja a szórakoztatás és a közösségépítés. Márk Tibor polgármester beszédében elárulta, magyarországi példát lestek el, ugyanis a testvértelepülésükön látott, tapasztalt játékok ötletét ültették gyakorlatba itthon. Az eseményen részt vevő Borboly Csaba csak annyit fűzött hozzá, hogy reméli, olyan szintű eseménnyé növi magát a falusi olimpia, hogy pár év múlva majd a nemzetközi televíziós társaságok is közvetíteni fogják.

A várt hét csapathoz képest kevesebb, öt társaság mérettetett meg, a madéfalvi és csíkmadarasi csapatok az utolsó percben visszamondták részvételüket. A csíkszentdomokosi, csíkkarcfalvi, csíkdánfalvi és csíkszenttamási csapatok mellett a mezőnyt erősítette Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának csapata is. Mint minden ötkarikás rendezvényen, itt is az olimpiai láng − régi, kézzel hajtható disznóperzselő − érkezésével kezdődött az esemény, amelyet tapssal üdvözöltek a jelenlévők. Az olimpiai láng fellobbanása után pedig az olimpiai himnusz is felcsendült a csapatok előadásában, amelynek sorai frappánsan utaltak a versenyszámok feladataira.

Miután ismertették a tizenegy versenypályát, el is kezdődött a megmérettetés: a csapatok párhuzamosan teljesítették a falusi munkákhoz kapcsolódó feladatokat. Amíg az egyik csapat női tagja bekötött szemmel próbálta összeszedni a tyúkok alatti tojásokat, addig mások közös erővel igyekeztek minél gyorsabban elfűrészelni egy farönköt, vagy épp kiborítani, majd újratömni egy szalmazsákot. A köréjük gyűlő nézelődők hol ropogós nevetésben törtek ki − például amikor a tojással való célba dobáskor a versenyzők arcába csapódott a tojás −, hol pedig hangosan bátorították a versenyzőket − mint a szatyros létrába futás alkalmával. Az elsőre egyszerűnek tűnő gumicsizmadobás is több csapatnak okozott kihívást, de a sutyingálás − saját készítésű sárgolyóval való célba hajítás − sem volt egyszerű feladat. Komoly csapatmunkát igényelt ugyanakkor a boglyahordás, a talicskás vízhordás és a járomban futás is.

A tizenegy versenyszám során legjobban a csíkszentdomokosiak teljesítettek, így ők az első Falun az olimpia elnevezésű vetélkedő bajnokai. A dobogón őket követi a csíkkarcfalviak és a konzulátus csapata, a hazai csapat a harmadik helyet szerezte meg, míg a dánfalviak a negyediken végeztek. Kedves Róbert meglátása szerint, mivel az esemény nagy népszerűségnek örvendett, a jelenlevők jól érezték magukat, elérte a célját, tehát a következő években is megszervezik.