A Csíki Játékszín a csíkszeredai önkormányzat kulturális alintézményeként működik, amely 1999-ben nyitotta meg kapuit a közönség előtt.

Tavaly hozzávetőleg 1,9 millió lejből gazdálkodott a társulat, ebből közel 1,6 millió lej a város költségvetéséből származott, 305 ezer lej pedig saját bevételből. Idén azonban valamivel nagyobb összeget terveztek a költségvetésükbe, ugyanis fel szeretnék újíttatni a színház nézőterét – tudtuk meg Parászka Miklóstól. A 2015-ös évre szóló költségvetés-tervezetben ezért 2,64 millió lejre becsülték a színház ez évi pénzügyi szükségletét, ebből 350 ezer lej az intézmény saját bevételeként szerepel, a többi az önkormányzat hozzájárulásaként. A Csíki Játékszín igazgatója elmondta, a városi költségvetésből származó pénzből nagyrészt az intézmény működését, az alkalmazottak bérét fedezik; a jegyek és bérletek eladásából, bérleti díjakból befolyó összeget a produkciók előállítására költik. A Csíki Játékszínben egy évadban hat produkciót szoktak előadni, általában öt nagyszínpadi és egy kamara-előadást, továbbá vásárolnak két mesejátékot is, egyet a gyergyószentmiklósi és egyet a székelyudvarhelyi társulattól. A költségvetésükből állják ugyanakkor a Lurkófesztivál megszervezését.

A játékszín nézőterének felújítására 540 ezer lejt különítettek el a város költségvetéséből, ebből 270 ezer lejt szánnának a munkálatokra, és 270 ezer lejt a nézőtéri székek cseréjére. „Éveken keresztül csinosítottuk az épületet, javítottunk a funkcionalitásán, többek között felújítottuk az öltözőket, a színpadi függönyöket” – sorolta az intézmény igazgatója. Legutóbb a színház előterét modernizálták. „A nézőtér viszont annyira elhasználódott, hogy már nem alkalmas arra, hogy méltóképpen fogadjuk a közönséget” – véli Parászka. Tőle tudjuk, szeretnék, ha a nyár folyamán újra tudnák csiszoltatni a padlót, újrafestetni a felületeket, kicseréltetni a több évtizedes szennyeződéseket magán hordó fali kárpitot. Ugyanakkor a nézőtéri székeket is szeretnék kicseréltetni. „Bár ráhúztunk új huzatokat, alattuk azok a szakadt bársonyszékek vannak, amelyeket még a 60-as években építettek be. Ezek cseréje hangsúlyozottan időszerű” – fogalmazott az intézményvezető.

Egy színházi előadás előállításának ára változó, egy nagy produkcióé hozzávetőleg 65 ezer, egy közepesé 45 ezer, a kis produkcióké pedig 25 ezer lej. Mint Parászka magyarázta, ennek a keretnek tartalmaznia kell a dologi, azaz többek között a jelmez és díszlet előállításának költségét, a szállítási költségeket, a fogyóanyagok beszerzését, továbbá a személyi kifizetéseket, azaz például a vendégművészek honoráriumát, a szerzői jogdíjakat és egyéb járulékos költségeket. Akadnak magasabb költségvetésű produkciók is, ilyenek például a zenés szilveszteri darabok, hiszen magasabb jogdíjakat, vendégművészeket, zenészeket, fordítókat, koreográfusokat kell kifizetni. A Csíki Játékszín évadában szereplő Mária főhadnagy című operett produkciós költsége valamivel meghaladja a százezer lejt, hasonló összegbe került a korábban bemutatott Isten pénze vagy a Viktória című darabok előállítása is.

A színház igazgatója a Székelyhonnak elárulta, honorárium nélkül rendezi a Csíki Játékszínben a darabokat. A 2014–2015-ös színházi évadban három vendégrendezőt szerződtettek: Lendvai Zoltán, Somogyi Szilárd magyarországi rendezőket, és Victor Ioan Frunză bukaresti rendezőt. Honoráriumokról érdeklődve, az igazgató csak annyit mondott, hogy a romániai piacon 3000-4000 euró alatt nem lehet rendezőt szerződtetni. „Lemondani arról, hogy élvonalbeli rendezőket hívjunk, veszteség lenne a színház számára. A sztárkategóriából viszont nem hívunk, mert nincs rá lehetőségünk” – mondta Parászka. Tőle tudjuk, hogy a jelmez- és díszlettervezők a rendezői honorárium 50-70 százalékáért szoktak dolgozni. Sokkal kevesebbet kérnek a vendégművészek, a társulat alkalmazottjai pedig a megállapított bérükért játszanak, nem kapnak pluszt az előadásokért. A Csíki Játékszínnek jelenleg 45 alkalmazottja van.