Mintegy három hete a munkaügyi felügyelőség szakemberei ellenőrzést tartottak két kászoni esztenán, a törvényes előírások be nem tartása miatt pedig harminc-, illetve negyvenezer lejes bírságot róttak ki az érintett gazdákra. Az esetet követően András Zoltán polgármester segítségével próbálták megoldani a helyzetet és értelmezni a munkatörvénykönyv vonatkozó cikkelyeit. A községvezető szakemberek segítségét kérte. A Hargita Megyei Munkaügyi Felügyelőség részéről szerdán Kászonaltízre látogatott Ileana Mocrei főfelügyelő-helyettes és Simona Pantelimon munkaügyi felügyelő.

A főfelügyelő-helyettes vázolta, a tulajdonosnak – legyen az természetes vagy jogi személy – minden esetben szükséges egyéni munkaszerződést kötnie az esztenán dolgozókkal. Egyetlen kivétel a családi vállalkozás (románul: asociaţie familială – A.F.), mivel esetükben a családtagok dolgoznak, nem áll jogukban mást alkalmazni. Munkakönyv helyett napjainkban egy elektronikus rendszerbe (Revisal) vezetik az alkalmazottak nyilvántartását – amelyet a felügyelőség honlapján bárki elérhet –, így a munkaszerződés megkötése után a munkaadó kötelessége, hogy bejelentse munkásait. Ezt legkevesebb egy nappal az alkalmazott munkába állása előtt meg kell tennie.

Amennyiben az ellenőrzés során az alkalmazottak nem szerepelnek az elektronikus nyilvántartásban, 10–20 ezer lej közötti pénzbírságot róhatnak ki személyenként. Ehhez hasonló összeget kell fizetni azért is, ha nem kötött egyéni munkaszerződés munkaadó és -vállaló. Emellett elengedhetetlen, hogy a munkaadó naprakészen vezesse a jelenléti kimutatást, amelyet ellenőrzéskor köteles felmutatni. Ennek elmulasztása 1500–3000 lejes büntetést vonhat maga után. A szerződésbe foglalt fizetés nem lehet kevesebb a minimálbérnél (bruttó 1050 lej), amennyiben valaki mégis kevesebbért alkalmaz munkást, 1–2 ezer lejes büntetésre számíthat. Az esztenatulajdonos alkalmazottai után köteles befizetni az előírt adókat és illetékeket.

Habár Ileana Mocrei belátta, hogy nehéz a kirótt magas büntetéseket kifizetniük a gazdáknak, arra kérte őket, értsék meg: a munkaügyi felügyelőség nagy hangsúlyt fektet a feketemunka visszaszorítására, ezért a büntetések elkerülése érdekében tisztázniuk kell az esztenákon dolgozók munkaviszonyát. Azzal is tisztában vannak, hogy nagy a büntetések értéke, ezt ők is szeretnék csökkentetni – ennek érdekében tettek már módosító javaslatot, azonban eddig nem történt előrelépés – számolt be. További segítséget jelentene, ha a napszámos törvény is változna, mivel a 2014-es törvénymódosítás következtében természetes személyek nem alkalmazhatnak napszámost. Az ismertetőre meghívták Tánczos Barna szenátort is, aki ugyan nem tudott jelen lenni az eseményen, de megígérte, Bukarestben közbenjár az ügyben.

A gazdák kíváncsiak voltak azokra a megoldásokra is, amelyekre konkrétan nem tér ki a törvény. Felvetették a kérdést, hogy mi az eljárás olyankor, amikor egy-egy munkás nem fizetésért dolgozik az esztenán, hanem valaminek a fejében. A válasz az volt, hogy akkor is szükséges egy „csereszerződés” (románul: contract de schimb), amellyel bizonyítható, hogy nem illegálisan dolgozik az illető. Az is kiderült, hogy a kirótt büntetéseken nem lehet már változtatni, de a döntés megtámadható a törvényszéken, amennyiben a gazdák bizonyítani tudják, hogy a szerződés nélkül dolgozók nem pénzért tevékenykedtek az esztenán. Mivel korábban már volt rá példa, a pásztorok arra is kíváncsiak voltak, hogy mi a teendő olyankor, ha egy szomszédos megyéből érkezett inast alkalmaznak, aki napok vagy hetek múlva szó nélkül továbbáll. Erre a próbaidős alkalmazást javasolták a szakemberek, mivel abban az esetben az első 30 napban minden indoklás nélkül felbontható a szerződés.

Hargita megyében a kászoni eset előtt nem volt példa rá, hogy esztenákat büntetett volna a felügyelőség – derült ki a beszélgetés során. A gazdák elmondása szerint a két ellenőrzésre azért került sor, mert panasz érkezett a megyei rendőr-főkapitányságra olyan személyektől, akiket a helyi rendőrség emberei félreinformáltak. András Zoltán arra kérte a helyieket, hogy fejezzék be a jelentgetéseket, hiszen a település lakóinak mintegy 70–80 százaléka mezőgazdaságból él, hagyják egymást boldogulni. Következő lépésként azt javasolta, hogy a munkaadók minél előbb kössék meg alkalmazottaikkal a munkaszerződéseket. A munkások elektronikus rendszerbe való bevezetésében a helyi önkormányzat egyik munkatársa – akinek a tudnivalókat szerdán a szakemberek megmutatták – segíti majd a pásztorokat.