„Minden tagállamnak saját kompetenciája meghatározni az aktív gazda fogalmát, betartva azt az eléggé tág fogalmazást, amit az uniós szabályozásba belefoglaltak” – magyarázta a tervezettel kapcsolatban a szenátor. Tánczos pozitívumként könyvelte el, hogy azon személyek esetében, akik ötezer euró érték alatt részesülnek például területalapú támogatásban, nem ellenőrzik, hogy végez-e mezőgazdasági tevékenységet. „Úgy is fogalmazhatnék, hogy aki ennél a jelzett összegnél kisebbet kap, az a jogszabálytervezet szerint automatikusan aktív gazdának számít. Ez az összeg egyébként Hargita megyében mintegy 15 hektárnyi kaszáló- és legelő-, vagy húsz hektárnyi szántótulajdont jelent” - részletezte a politikus.

Könnyen teljesíthető feltételek

„Az aktív gazda feltételrendszert azoknál kezdik ellenőrizni, akik ötezer euró értéknél többet kaptak előző évben a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökségtől (APIA). Az még kérdéses, hogy ebbe a számításba belevonják-e az uniós állattámogatásokat” – magyarázta a szenátor. Elmondása szerint ebben az esetben a gazda egy sor feltételt kell teljesítsen ahhoz, hogy megkapja az aktív minősítést, és így tovább részesülhessen az APIA-s támogatásokban. Először is engedélyezett gazdasági tevékenysége kell legyen (egyéni vállalkozói engedély, kft., részvénytársaság, egyesület, szövetkezet). A fő tevékenysége a vállalkozások tevékenységi körét jelző kód (románul „caen”) szerint szigorúan mezőzgazdasági kell legyen. Emellett nem szerepelhet azokat a jogi személyeket tartalmazó listán, akikről az unió már eldöntötte, hogy nem részesülhetnek támogatásban: ilyenek például a repülőterek, biztosítótársaságok, brókercégek, egyéni területtulajdonosok, akik rendelkeznek területtel, de nem alaptevékenységük a mezőgazdaság.

Mint mindig, kivétel is van

A tervezet szerint azon jogi személyek vagy egyéni vállalkozók is részesülhetnek uniós pénzekben, akik esetében nem fő tevékenység a mezőgazdaság. Ilyenkor bizonyítani kell, hogy az éves összjövedelem harmada mezőgazdasági értékesítésből vagy legalább öt százaléka uniós támogatásból származik.

Ha csak tulajdonos, nincs támogatás

Mint kiderült, az illetékesek eldöntötték, azok a természetes személyek, akik Hargita megye esetében tizenöt hektár kaszálót, legelőt vagy húsz hektárnál nagyobb szántót birtokolnak, de semmilyen mezőgazdasággal kapcsolatos tevékenységet nem végeznek, elesnek az uniós támogatástól. Tánczos szerint ezzel megszűnik az a vidékünkön is előforduló áldatlan helyzet, miszerint valaki összevásárolgatott több száz hektár területet, de azt nem műveli meg, hivatalosan bérbe sem adja, hanem például mással kaszáltat rajta, és mindezek mellett felveszi a területalapú támogatást. „Ezek a személyek kiesnek a támogatási rendszerből. Egyetlen megoldás számukra, ha legalább mezőgazdasági profilú egyéni vállalkozói engedélyt váltanak ki” – jegyezte meg a szenátor.

Fellélegezhetnek a közbirtokosságok

Tánczos elmondta, a közbirtokosságok esetében a tervezet igencsak kedvező előírásokat tartalmaz. „Ezeknek a tevékenységi területük erdészet és mezőgazdaság, tehát jogi szempontból nincs probléma. Azon kívül a területalapú támogatás értéke a tagokra leosztva egyénenként biztos nem több ötezer eurónál, így automatikusan megkapják az aktív státust” – jelentette ki a politikus.