„Több éve követem a hivatásos táncegyüttesek találkozóit, negyedszer vagyok itt, így van rálátásom az erdélyi magyar hivatásos táncegyüttesek tevékenységére” – emelte ki portálunknak Mihályi Gábor. Hozzáfűzte, hogy a Magyar Táncművészek Szövetsége elnökeként szorgalmazta, hogy 2012-ben vegyék fel az erdélyi hivatásos tánccsoportokat a magyarországi szakmai szervezetbe.

A találkozó egy nagy néptáncünnep

„Rendkívül fontosnak találom ezt a vándortalálkozót, mert itt nemcsak arról van szó, hogy bizonyos előadásokat bemutatnak a rendezvényt fogadó városban, hanem az együttesek is megismerik egymás művészetét, barátságok szövődnek, inspirálják egymást, valamint a vezetőik is meg tudják beszélni ügyes-bajos dolgaikat. Lényeges, hogy találkoznak a szakmával is, mivel mindig létrehozunk egy értékelő bizottságot, amely véleményt formál az előadásokról és ezt beépíthetik a koreográfusok, együttesvezetők az elkövetkező produkcióikba. Mindenekfelett ez egy nagy néptáncünnep” – indokolta a találkozó célját Mihályi.

A hagyomány alapüzenete nem sérülhet

Kíváncsiak voltunk, hogy mennyire őrzik népzene- és néptánchagyatékot ezek az együttesek, ugyanis nagyon változatos előadásokat láthattunk az elmúlt hétvégén. Voltak olyan együttesek, mint például a házigazda Hargita Együttes a Vándorúton című előadásban, amelyek igyekeztek a néptánctípusokat teljes mértékben beemelni a produkcióikba, mások viszont a zenét és a táncot lényegesen átdolgozták, csak bizonyos elemeket őrizvén meg belőle és modernebb témákat dolgoztak fel, mint ahogy tette ezt az Udvarhelyi Táncműhely A köz című produkciójában, vagy a Háromszék Táncegyüttes a Gábor Áron táncjátékban.

„Minden együttes azon iparkodik, hogy a hagyományt megmentse, nekünk ez is az elsődleges küldetésünk. Olyan közlési módokat kell találni, hogy az a hagyomány, amelyet egy organikus világban egy közösség éltetett, ebben a mi elembertelenedő urbánus világunkban is képes legyen megszólítani a közönséget. Mivel ez a hagyomány rendkívül humanista, hiszen az ember saját szórakoztatására, saját érzései kifejezésére találta ki, úgy vélem ezt meg tudjuk tenni. Minden lehetőséget fel kell használni, ami ezt segíti, de kell vigyázni, hogy a hagyomány alapüzenete ne sérüljön, még akkor is hogyha meg is termékenyül mai modernebb formákkal” – foglalta össze tömören a célokat a táncszövetség elnöke.

Államtitkári vélemény

A találkozó harmadik estéjén, szombaton Hoppál Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára is jelen volt. Szerinte a magyar kulturális identitásunk egyik legfontosabb őrzője az anyanyelvünk. „Anyanyelviségünk nemcsak a verbális megnyilvánulást jelenti, hanem kifejezésmódjai között ott szerepel a népzene és a néptánc is” – vallotta. Hozzátette, hogy ezek olyan értékek, amelynek őrzése a 24-ik órában vált mindannyiunk feladatául, ehhez jelentősen hozzájárult az 1972-ben indult táncházmozgalom. E mozgalom művelői hozták létre a találkozón jelen lévő hivatásos együtteseket, amelyek a legmagasabb szinten éltetik és adják tovább az anyanyelviségünkhöz tartozó értékeket. Azt is hangsúlyozta, hogy a harmadik Orbán-kormány mindent megtesz azért, hogy létrehozzon egy olyan kulturális alapellátást, amely nemcsak Magyarországon, hanem az egész Kárpát-medencében ezeknek az intézményeknek a működését elősegíti.

A négynapos rendezvénysorozat alatt olyan előadás is volt, amelyre elfogytak a jegyek, ezért a későn érkezőknek állóhelyekre kellett jegyet váltaniuk.